Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

SZEKERES LÁSZLÓ: Torockó regénye

és epizódokban bővelkedő munkája szinte kínálva-kínálja a témákat a történelem feldolgozásában kedvet találó belletristának"/'

0 Az Egy az Isten erdélyi fejezeteihez elsősorban Orbán Balázsnak a Székelyföld leírása c. nagyszerű munkáját használta fel Jókai. Gyakran hivatkozott rá jegyzeteiben. Orbán sok szempontból megtermékenyítette írónk személyes élményeit, a noteszfeljegyzések is azt mutatják, hogy körültekintően tanulmányozta a remek köteteket. 1876-i útjáról hazatérve egyéni módon jegyzetelte négy fejezetét. E noteszbeli vezérszavak megjelentek ugyan Péter Zoltán és Péterffy László Följegyzések c. kritikai kötetének második részében, de a sajtó alá rendezők nem említették, hogy Jókai itt tulajdonképpen Orbán Balázs munkáját idézte emlékezetébe. — Előbb a Várfalvától Torockóig c. fejezetben a kétszeri napnyugvásról, a Torockó város története címűben a kisváros lakóira célzott Jókai. Emlékeztető szavai az ezután következő A vasipar és földművelés Torockón c. fejezetben a bemutatott primitív családi bányászatra és a kavicsos föld megművelésére, majd Torockó nevelésügye és népélete c. fejezetben a kisváros politikai és kulturális életére vonatkoztak. Részletesen vizsgálta Jókai az iskolai életet. Ezután félbeszakította a kivonatolást, mert a Torockói népviselet és népünnepek c. következő fejezet anyagát szinte teljes egészében felhasználta. Orbán Balázs hitelesen tájékoztatott, írónk mindenképpen tekintélynek ismerte el. Ezt bizonyítja a sok tartalmi egyezés a torockóiak ábrázolásában és a történelmi események bemutatásában. A mindennapi életre vonatkozó színes utalások is nagyrészt Orbán megbízható adatain alapulnak. Jókai művészi célja azonban különbözött a kiváló erdélyi tudósétól. Az objektivitásra és teljességre törekvő Orbán munkájából írónk egy sereg motívumot módosított, ill. mellőzött, miként az élő modellekből is csak bizonyos jellemvonásokat őrzött meg. Már a regény cselekménye is megszabott egyfajta változtatást. Orbán Balázs szerint a házasság előtt nem a vendégek, hanem a menyasszony szülei rendezték a búcsúvacsorát/'

1 Dehát a regényben nem szerepltek Blanka szülei. Éppen ezért az ifjak versengése után sem kísérhették el a menyasszonyt a szülői házhoz. A cselekmény koncentrálását és a kontrasztok élezését célozta, hogy bizonyos jelenetek földrajzi helyét módosította, s az egyezkedés és Lányi cigány torockószentgyörgyi jeleneteit például a regény székhelyére transzponálta. Az irodalmi hatás fokozása kedvéért az unitárius istentisztelet rajzát Jókai személyes benyomásai irányították. Orbán keveset írt a Tordai hasadékról. Jókai saját élményei alapján emlékezett meg róla. Orbán nem tett említést a tanuló ifjak ünnepi énekéről és a pap beszédéről. Jókai diákkori és torockói élményeinek megjelenítésével, zsolozsmák énekeltetésével tette hangulatosabbá a regényt. A torockóiak bányáját és munkáját általában eszményítette, Váradi Károly, Orbán Balázs, Kőváry László, Charles Boner egyaránt primitívnek tartotta. Orbán szerint a torockóiak nagy erőfeszítéssel általában a hátukon cipelték ki a bányából a nehéz ércdarabokat, s csak két helyen szállították fasínen futó hantnukon. A szépre és romantikusra érzékeny Jókai csak az utóbbit vette észre. Nem vette figyelembe Charles Boner angol turistának azt a meg'iO I. m. 84. 41 5. k. 222.