Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Mezősi Károly: Petőfi „Visegrád táján” c. verséhez
fáradsággal jutottak fel a romokhoz: „A visegrádi meredek hegyoldalon még nem volt a mai kényelmes feljáró út. Sűrű bozótokon, tüskön-bokron keresztül, nagy kerülővel s még nagyobb fáradsággal lehetett a romokhoz feljutni." Petőfinek különösen nehezére esett a hegymászás. Megfájdult a lába, s még szemrehányást is tett Egressy Gábornak, hogy miért hívták el erre a kirándulásra. Csak Egressy Etel vidámsága öntött ismét lelket belé. 18 Útközben pihentek, megebédeltek, s már lemenőben volt a nap, midőn kimerülten felérkeztek a várromhoz. A „panoráma nagyszerűsége" lenyűgözte őket. Miután vacsorájukat elköltötték, Petőfi „Etel kérdezősködéseire elbeszélte Visegrád dicső korszakát, tragikus történetét". Tüzet raktak, itt éjszakáztak. Másnap bejárták a romokat, s csak este tértek vissza Pestre. A kirándulás részletes leírását Egressy Ákos azzal fejezte be: „Petőfire a kirándulás rendkívül mély hatást tett s fogadkozott, hogy versben ad hangot Visegrád keltette érzelmeinek . . . ígérete beváltásával azonban adós maradt." Egressy Ákos bizonyára még olyan Petőfi-kiadványokat forgatott, amelyekben a Visegrád táján c. vers nem szerepelt. Egyébként a vers és a saját leírásának tartalmi rokonságára is rámutathatott volna. Egressy közléseinek ismeretében viszont a legnagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy a Visegrád táján c. költemény megírása ehhez az 1845 nyarán tett kiránduláshoz fűződik, s ha Petőfi nem hagyja ki költeményei gyűjteményes kiadásaiból, ahol a versek írásának helyét is feltüntette, feltehetőleg maga is Visegrádot jelölte volna meg keletkezése helyéül. Fontos lenne közelebbről megállapítanunk, hogy 1845 nyarának mely hónapjában történhetett az Egressy Ákos leírásából ismert kirándulás. Sajnos, csak annyit közöl, hogy „a nyári szünidő alatt, az operai előadások napjain" voltak ezek a kirándulások, előbb nagyobb művésztársaság részvételével a Rákos mezőre, majd a „legközelebbi kirándulás", szűkebb körben, Visegrádra. Petőfi 1845. évi nyári programjának, utazásainak ismerete teszi lehetővé a visegrádi út idejének szűkebb határok közé szorítását. Pontos tudomásunk van mindenekelőtt arról, hogy Petőfi 1845. április 1-én indult el felső-magyarországi útjára, s innen csaknem három hónap múlva, június 24-én tért vissza Pestre. 19 Elutazása előtt „egy egész évnegyedre ellátott bennünket jeles verseivel" — írta ekkori segédszerkesztőjéről a Pesti Divatlap. 20 Április, május, jíínius hónapban közölt is Petőfitől minden számában verset vagy verseket, általában olyanokat, amelyeket a költő 1844-ben vagy 1845 első negyedében írt. 21 A szerkesztőségnek elutazása előtt átadott verseiből július elejéig futotta. A Pesti Divatlap csak július 10-től kezdte közölni a felvidéki utazás közben, Losoncon és Eperjesen írt verseket, a hónap végén (júl. 31) pedig már a kunszentmiklósi eredetű, Búcsú Kunszentmiklóstól c. költeménye jelent meg. 18 Egressy Ákos késői visszaemlékezése természetesen éppúgy, mint a többi kortárs-emlékezés, a személyi kapcsolatokat túlzottan is kiemeli. Vonatkozik ez elsősorban Petőfinek Egressy Etel iránt — Ákos emlékezése szerint — tanúsított érdeklődésére és vonzalmára, amelyről „Petőfi első szerelme" címen ír. — A költő Egressy Etelke c. versét csak 1847 januárjában írta, Etelke Petőfi szemében „kedves kisleány", „tündér gyermek". Az Egressy-család és Petőfi közvetlen és gyakori kapcsolatai azonban általában forrásértékűvé emelik Egressy Ákos emlékezéseit. — Megjelent: Petőfi-Könyvtár XII. fűz., 1909, a visegrádi kirándulás leírása a 48—53. lapon. Egressy Ákos 1830-ban született, így a leírt visegrádi kirándulás idején 15 éves volt. Az e korban nyert mélyebb benyomások emléke tapasztalat szerint általában megbízható szokott lenni. 19 L. PÖM. V. 121. 1. 20 Az irodalmi lap közlése 1845. márc. 30-i száuában. 21 A Pesti Divatlapban megjelent versek pontos felsorolását L. Endrődi Sándor: Petőfi napjai a magyar irodalomban, fi8—95. 1. — Csupán két olyan verse jelent meg ezekben a hónapokban, amelyet már felvidéki útja közben írt : a Mi kék az ég', és Ki u szabadba! c. Eperjesen írt versei, (máj. 15-i sz.)
