Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Pór Anna: Egy elfelejtett műfaj

Ha áttekintjük a XIX. század elején hivatásos színjátszóink műsorát, a színlapok és színészi emlékezések „tablók" és „néma ábrázolatok" változatos képét tárják elénk. A legtöbbjének sajnos csupán a címe maradt meg, és kép vagy leírás híján nem tudjuk pontosan, hogy milyen lehetett. Néhány tabló mibenlétéről viszont a színlap vagy korabeli sajtó leírásából bizonyos mértékig fogalmat alkothatunk magunknak. Az egyik első részletesebb leírással szolgáló adat hivatásos színészeink tablóiról Pergő Oelestin színész által rendezett példázat Gróf Kemény Sámuel beiktatására Erdélyben. (1810)

12 Feudális tartalmú ünnepi allegorikus apoteózis. A későbbi adatok többsége számos hazafias történelmi tárgyú tablóról tudósít: Kinizsi, Zrínyi halála, Budavár bevétele, Mária Terézia koronázása és mások. A Budavár bevételét például így hirdeti a színlap:

13 A' Dunántúli Színművész Társaság Ezen Nemzeti Vitézi Játékot adja elő 5 felvonásban: Szapáry Péter, vagy: Buda ostroma, B. C. magyarosította, K. F .. . Buda ostroma a Játékban előforduló ábrázatban fog előadatni, midőn a Hős Eszterházy letaszítván a' vele küszködő Törököt a Toronyból, legelőször szegezete ki Hazánk' Zászlóját: A'Játék végén midőn a Magyarok Hálaáldozat jókat bemutatják elfog énekeltetni Tek. Kisfaludy Sándor ür által szertett nemzeti karének „Adja Isten, hogy a' Magyart" mellyből példányokat lehet venni a' kasszánál... "Alatta hazafias ajánlás a T. T. Kegyes Hazafiaknak stb. A történelmi témákat némelykor több szakaszban, képsorokban mutatták be. Ilyen például a Mohácsi veszedelem. „Néma ábrázolat 3 mozdulatba." (Előadták a Beleznay kertben 1831-ben.) Több szakaszos képsorról tudósít még a budai társulat színlapja 1834. március 31-én:. Zzigmond király álma, vagy A* siklósi lányok. Hősi játék kardalokkal, ábrázolatokkal és tánezcal 4 felvonásban. Börnstein' munkája. Magyarra tette Komlósy Ferencz . . . A'játékban előforduló ábrázolatok: 1-ső Pannónia, 2-ik Corvinus Mátyás, 3-ik Zrínyi halála, 4-ik A' bosszuló kar, 5-ik Buda' megvétele, 6-ik Mária Therézia, 7-ik Hunnia' öröme.

14 Ugyancsak aktuális politikai tartalmú történelmi allegorikus játékot mutatott be 1833. aug. 25-én „a felső-magyarországi kassai dal és színésztársaság. . .", amelynél a szentistvánnapi játékot szép tiszteleti ábrázolat fejezé be, melyben Szent István s hazánk címere ezen felírással látszott": „Polgári Egyesség, Sértetlen Törvény Boldog Utóinknak Diadalmat Adand."

15 Végül még egy jellegzetes példa: Pesten, 1831-ben, a Nemzeti Színművész Társaság, „Báró Podmanitzky kerti Szakájában" tartott előadásnak záróképe a következő; „Egészen új kellemetes néma ábrázolat (Tableau) 3 szakaszban. A' Lelkek Elváltozása Az Elizeumban... Személyek: Szent István, Magyarok első Királya, Mária Therézia, Magyar Királyné, El hunyt Magyar Hősök, s Nők . . . Több Géniusok. Az utolsó szakaszt különösen díszesíti egy pompás látomány, midőn Szent István ... és Mária Therézia több elhunyt Magyaroktól s' Géniuszoktól körül vétetve nagy fényességben idvezeltetnek."

16 A történelmi és allegorikus témák mellett azonban más jellegűeket is találunk. 12 Magyar Kurir. Bécs. 1816. I. félesztendő. 358. 1. Hazai és egyéb kiegészítő toldalékok. 13 OSZK. Színlapgyűjtemény. 14 OSZK. Színlapgyűjtemény. 15 Honművész. 1833. júl. 4. (lásd: Mályuflzné: i. m. 47.1.) 16 OSZK. Színlapgyűjtemény.