Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Jenei Ferenc: Petrőczi Kata Szidónia

Oh vajha az Isten meg halgatná szómat Ne késnék de hozná el boldog órámot, Biszony vigan várom én ki múlásomat Mert tudom elveszem tőle örök jómat.

54 A manierista poétika egyik legszívesebben és leghatásosabban alkalmazott stilisztikai jellemzője az ellentétek keresése, az érzelmek és az azokat megmutató kifejezések fokozása. Az előbbi versben is megfigyelhettük a strófákban versbe öntött ellentét párokat. Sajátos eleven ritmust, zeneiséget ad a költeménynek,, anélkül, hogy modorossá válnék. A manierizmus egy különleges költői műfaja az emblematikus ábrázolásokat magyarázó versek. Rimay költészetében találjuk több példáját. Ide sorolható Zrínyi Miklós, és tanítványa Liszti László epigrammái történelmünk nagyjairól. Es ide kell sorolnunk Prágai András és Hajnal Mátyás e nemű verseit is. Petrőczi Kata Szidónia verseit e műfaj sajátos példáinak kell tartanunk. E kis versek a többi költő verseitől abban különböznek, hogy a költőnő egy-egy hangulatát „magyarázzák", fájdalmát, keserűségét örökítik meg. Ilyen például: Sok ezer gondolat jai Oránkint fáraszt Keserves könyveket szemeimbül áraszt Szivemet emészti erőtlenit's bágyaszt Időmnek job korán kimiletben aggaszt.

55 Versei kéziratának második részében, amely sajátkezű, találjuk a költeményeknek egy csoportját, amelyek elütnek a többi verstől. Miben áll különbözőségük ? Talán előbb idézzük azok egyikét, amely a tartalmi és stílusváltozást jól érzékelteti : Keresztfán halál meg szerelmes Jésusom Hogy nékem is légyen keresztre vágyásom. Tégedet követvén kereszt legyen sorsom S békeséges tűrésbe meg maradásom. O szerelmes Jésus szivemnek öröme Adgyad hogy csak hozzád lángoljon szerelme Szivemnek s ne leg jen nehéz semi terhe Az keresztnek rajta hogy el ne viselje. Orömöst éretted s terhétől ne félljen Melj által Ur Jesus szerelmedben éljek Kereszt nehéz voltátul ő ne rettegjen Tsak egyedül téged szeretvén tiszteljen.

56 Korábbi verseiben a költőnő panaszaival, fohászaival Istenhez fordul, akit Atyjának, Nagy-Úrnak nevez, de leginkább csak egyszerűen Istenének nevez. E versekben Jézushoz fordul, akit az érzelmi vallásosság ama szólamaival illet, melyeket korábban nem használt. A pietizmus hatását kell e fordulatban keresnünk. A Felvidéken megtelepedő Pekriné, mint már említettük, kereste a módját annak, hogy leányait az evangélikus vallás szellemében nevelje. Sajnos, ez ideig nem találtunk módot arra, hogy azokat a lelkészeket megismerjük, akikkel kapcsolatba került, de aligha tévedünk, ha azokra a németországi száműzetésükből hazatértekre és a pietizmus eszméit vallókra gondolunk, akik Petrőczi Kata Szidóniát olvasmányokkal is ellátták. Hatásukra foidul a protestáns vallásos misztika felé, ők adhatták kezébe azokat a traktátusokat, Meisner Boldizsár, Mayer Friedrich Johann, Hunnius Nicolaus műveit, majd Arnd Johann könyvét, amelyekkel férjét akarta katolizálásának lelki veszélyére figyelmeztetni, majd a maga lelki válságaira erősítést keresni. Jelen54 HG 818. 55 HG 322. 56 HG 449.