Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Jenei Ferenc: Petrőczi Kata Szidónia
káptalan előtt tiltakozzék Teleki, Apor zsarolásai ellen. 24 De hiába tiltakozott, vagyonát nem kapta vissza. Az ambiciózus, fölfelé vágyó ember előtt az érvényesülés útja, úgy látszott, végleg lezárult. Szűknek érezte Erdélyt és családját hátrahagyva — Bécsbe ment. Bécsben szívesen fogadták, még alig száradt meg a tinta a Diploma Leopoldinumon és a bécsi udvar kereste, segítette azokat, akik majd erdélyi politikáját támogathatják. A sértett, haragtól forró Pekriben azt az embert látták meg, aki Erdélyben alkalmas lehet az udvar céljainak valóra váltásában. Esterházi Pál nádor, akinek második felesége Thököli leány volt és így sógora Pekrinek, mellé állott és segítette. Esterházi tanácsa készteti katolizálásra és ezzel megnyílt az út felfelé. Gyors egymásutánban báró, kamarás, királyi tanácsos, kapornaki főkapitány, végül 1692. augusztus 8-án gróf. 25 Sőt feleségét is kárpótolják, az elkobzott családi birtokok leányági jussáért, térítést kap, csak a birtokokat nem engedték vissza kezére. 26 Már Pekri megkapta a bárói diplomát, amikor felesége is követte férjét. Stubnyán telepedett meg ideiglenesen. Itt szülőföldjén, Trencsén megyében akart megtelepedni. 1694 második felében Ostrosits Mátyástól szeretné Blatnicza várát megszerezni. Férjével együtt alkudoznak az üstrosics házaspárral és hogy éppen Blatniczát akarják, Pekriné Ostrosicsnénakezen mód indokolja: „elebbeni levelemben írtam vala kegyelmednek, hogy Isten négy leánykával megáldott, az kiket, ha Istennek is úgy tetszik magam hitemen akarok nevelni. Erdélybe penig véghez nem vihetem, mivel ottan az én hitemen való az szászokon kívül semmi nintsen, itt is Camoratul uőtt jószágunk leven csak magam gyónásomra prédikátor hivatalját is ellenzik." 27 De Blatnicza megvásárlása nem sikerült. Beszterce—Váralján, Kaszavár, a szülőotthon közelében telepedtek meg. 28 Innen kapcsolódtak a nyugati Felvidék előkelő társaséletbe. Pekrit emberi tulajdonságai szívesen látott vendéggé tették a főrangú családok váraiban, kastélyaiban. Felesége négy apró gyermekkel vesződve és 1694-ben az ötödiket várva, kevéssé járhatott vendégségbe. De azért ő is tartja rokonsága előkelő hölgyeivel a kapcsolatot. Meghitt viszonyban van Osztrovics Mátyásnéval, sógorasszonyával, bátyja feleségével, Petrőczi Istvánné Révay Erzsébettel, de a nádor feleségével Thököli Katával is, akivel már Erdélyből is levelezett. 29 És bizonyosan nemegyszer találkozott Erdődi Györgynével, a költőnő Rákóczi Erzsébettel. A Felvidékre érkező Pekrinét ura katolizálásának híre fogadta. Az előmenetelért Pekri elhagyta hitét. Igaz, majd látni fogjuk, csak az udvar megtévesztésére. De a feleség nem tudja ezt megbocsátani. Idegen tőle a hit megtagadása — még ha csak színlelésért történik is. Egymásután három könyvet fordít és ad ki 1692-ben Frankfurtban. Ezek egyikében, az Elől járó beszédben írta: „midőn látom, hogy sokan el hajlottak az igaz útról, sokan tántorognak úgy annyira, hogy majd minden hitek és reménységek el fogyott, vitt erre a hazámhoz és, Nemzetemhez való szeretet, az hol már a tanításnak szabados folyása tiltatik, senki írásival támogatni, sem biztatni nem meri az együgyű Juhokat, kik az kegyetlen juh ruhában járó farkasok előtt elszéledtenek, kit világi szeretet s elő menetel tartoztat, ki pedig féltében talentomát az földbe ásván fele baráthyának javát nem munkalkodgya, s be hunt szemmel nézheti sok lelkek veszedelmét; . . . Tanítók nélkül bujdosnak, nem levén senki... a ki hasznos könyveket adna ki, oly boldogtalan állapotrajutottunk." 30 24 SZÁDECZKY 306., 318. 25 U. Ott 307., 318—320. 26 U. ott 307—308., 419. 27 Családi ltk. Nádasdi cs. nádasdladányi lt. levelezések A, 344. 28 KOVÁCS SÁNDOR: II. Petrőczy István és Révay Erzsébet levelei. Bp. 1916. 32. 29 Teleki lt. 325. cs. 81. 30 Catholicus Válasz. Francofurti, 1692. 3—4.
