Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Jenei Ferenc: Petrőczi Kata Szidónia

S míg férje hitehagyásán kesergett, döbbenten kellett tapasztalnia hitvese hűtlenségét is. A rendkívül érzékeny asszony féltékeny keserűséggel látta, hogy az aszszonyok között szívesen forgolódó Pekri az egyiknek feltűnően tette a szépet. Fájdalmát versekbe önti. Sajnos az a verse, amely erről beszél, nyilván egy késő utód „tapintatából", mert őse hűtlenségének emléke, megsemmisítette, csak töredékesen maradt ránk, de a költőnő fájdalmát, kettőzött keservét bizonyítja: • Elég nagy gyötrelem az szomorú szívnek Alhatatlanságát ha szenvedi egynek Hát hogy bírhatnám el terhét e kettőnek Ki számlálhatná meg sebeit szívemnek.

31 Pekri 1692 őszén, Badeni Lajos vezérlete alatt, részt vett Pétervárad ostromában. Ezt követően 1693-ban családját hátrahagyva hazatért Erdélybe. Családja csak két év múlva követte, 1695 kora tavaszán írja Révay Erzsébet férjének, Petrőczi Istvánnak: „Sógor Pekri uram ismét az Erdélyi utat méri háza népivel edgyüt."

32 Erdély metamorfózisa, az önálló erdélyi államiság megszűnése és főleg, Teleki Mihály halála megnyitotta a hazatérés útját Pekri előtt. Királyi rendelet készítette az utat előtte. Utasította az erdélyi rendeket, hogy ha Pekri közéjük menne, adják meg neki az illendő rangot és tiszteletet.

33 S amikor hazatért, előbb Szörény, majd Alsó-Fehér megye főispánja, majd udvarhelyszéki főkapitány. Nóta-perében elvesztett vagyonát is visszaszerzi. Fontos személyisége az erdélyi közéletnek. S most, nyilván része van ebben feleségének is, ismét ősei hitére tér. Es tevékenyen működik egyháza ügyeiben.

31 Felesége nyugodt életet élhetne, de rá csak a sors csapásai várnak. Betegeskedik, 1700. július 28-án Kutyfalván végrendelkezett. Csapás csapásra éri. Elveszti egyetlen fiát is. Klára leánya katolikus emberhez, Révay Imréhez ment férjhez.

35 S amikor végre megnyugodhatna, férje ismét bujdosni kényszerül. Pekri nem tud nyugodni. Az érvényesülés további útját keresi. Tervezetet készít a székelyeknek ezredekbe osztásáról és így a spanyol örökösödési háborúban való felhasználásukról. A terv óriási felháborodást keltett. Pekrinek menekülnie kellett. Bécsbe ment. Esterházi Pál nádor és Batthyány Ádám horvát bán áll ki mellette. Az udvar védelmébe vette és 10 000 forint jutalommal ismét visszaküldöttek udvarhelyszéki főkapitánynak.

36 1702 közepén tért vissza Erdélybe. Es egy év múltán Petrőczi Istvántól száműzött sógorától, Thököli Imre vitéz tábornokától, akinek hazaengedését szorgalmazták és feleségével a váltságdíjat a kamarán le is tették, levél érkezett Bukarestből ; 1703. november 29-én Rákóczi felkelése felől érdeklődött.

37 Ekkor már Rákóczi kurucai csaknem teljesen felszabadították Erdélyt és maga Pekri is december 21-én, Balázsfalván a kurucok fogságába esett. Erdély katonai főparancsnoka Rabutin tábornagy a Rákóczi felkelés hírére úgy intézkedett, hogy az erdélyi főnemesség a szebeni várba költözzék. Pekrit Balázsfalva védelmére küldötte, de egy Guthi nevű kuruc kapitány elfogta és több erdélyi főnemessel Rákóczi Ferenc táborába küldötte. Rákóczi táborába érkezve Pekri már határozott: Rákóczi mellé akart állani. De Rákóczi nem fogadta szívesen. Lesújtó róla a vélemén}^e. „Pekri otthagyta Kálvin tanát, áruba bocsátotta vallását, hogy elnyerje a németek kegyét, mert az én időmben megint első vallását gyakorolta . . . A köz31 HG 314. 32 KOVÁCS SÁNDOR id. mű 42. 33 SZÁDECZKY 320. 34

CZEGEI VASS GYÖRGY naplója 242—243. 35 SZÁDECZKY 419—422. — Kis Bálint : Gróf Pekri Lórinczné végrendelete. T. T. 1895. 36 SZÁDECZKY 416—417.