Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Jenei Ferenc: Petrőczi Kata Szidónia

Itt kereshetjük okát annak, hogy Pekri ez év végén megint börtönben ül. Gyanús most már Pekri, hiszen ott volt Thököli „felmagasztalásánál". Most Thököli járt érte közben. Kérve Apafit: „méltóztassék az én tekintetimért az arestom alól felszabadítani."

18 Pekri később sem kapott szerepet az erdélyi közéletben. Családjának élhetett. Egymásután követik az első két fiút a lányok. És Pekriék gondoskodnak arról, hogy majdan leányaikat vagyonnal adják férjhez. Pekri jó gazda ós minden törekvése a Pekri vagyont gyarapítani. Űgy látszik Petrőczi István „ládáinak tartalma" is segít ebben. Az 1680—1700-as években egymásután veszik a birtokokat.

19 A család tekintélye nő. De 1686-ban minden igyekezetük veszélybe kerül. Pekriék állandó kapcsolatban vannak, levelezésben állanak Thökölivel. Es így gyanúsak az erdélyi udvar előtt. 1686-ban Thököli csillaga hanyatlóban volt, már török területre szorult, de még mindég levelez Pekriékkel, húgával, Kata Szidóniával.

20 Erdély urai elérkezettnek látták az időt, hogy a török hatalma alól szabadulva, Thökölivel is végezzenek. Az országgyűlés megfosztja vagyonától, majd mikor a Délvidékről Erdélybe jött, elfogatását tervezik, de nem sikerül, mert valaki Thökölit értesítette, s az elmenekült. Ezzel Pekrit gyanúsítják, őt vádolják és ezért ismét áristomba került.

21 Most már nincsen pártfogója, Apor István és Teleki Mihály, akiknek segítségét kérte, keményen megzsarolták. Teleki 12 000 forintot kért a közbenjárásáért és tudtára adta, ha nem ad: „kézibe adta a fejedelem, megcsigáztatja". Majd Görgénybe vitte, amelynek várában ő volt a főkapitány és „itt kényszerítette Kutyfalva, Ózd, máramarosi birtokai átengedésére".

22 Felesége riadtan nézte ellenségeiknek elhatalmasodását és versekbe önti fájdalmát: Javunkat elosztván mindentől megfosztván Azzal gyötör engemet Hogy fogságban tartja, vagy vasban járatja Tőled rendelt férjemet Nintsit Atyámfia ki pártomat fogja Csak bekivel kel türnem Itt minden rettegi nagy hatalmat féli Sőt támadnak ellenem Ha egyszer vidámít viszontag szomorít Hol bisztat hol riogat. Sokszor hogy már szolgált, vet ismég akadált S igen ajánlja magát. Hogy meg szabadítja, de meg hoszabbítja Szeginy szolgád rabságát Hatalmas embei'ek törekedéseket Meg utalván meg veti Én sok siralmimot és jajgatásimot Látya de csak neveti Hogy utánna járok nem szán hogy fáradok. Sőt szivét keményíti.

23 A magára maradt ember kínzó fájdalma zokog e sorokban. Nem nevezi, do Teleki Mihályt okozza életének megrontásáért. Apafi Mihály végül is 1686. november 14-én szabadon bocsátotta Pekrit, akinek első dolga volt, hogy a gyulafehérvári 18 Török-magyar-kori állam okmánytár "VT. köt. 224. 19 SZÁDECZKY 317. 20 TELEKI lt. 240. cs. 41. 21 ANGYAL DÁVID id. mű TI. köt. 122—124., 185—186. 22 SZÁDECZKY 305—306., 322. 23 HG 201. Ez a vers a kéziratban ma már csonka, a 9—10. lap a másolás óta elveszett.