Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Illés Ilona: A bécsi „Ma”
Waldenhez Németországba. Hamarosan az expresszionista és konstruktivista mozgalom egyik főalakja a Bauhaus tanára és helyettes vezetője, a Der Sturm munkatársa és egyúttal a Ma németországi képviselője lett." 22 Ugyancsak a Bauhaus előadója és a Ma munkatársa Molnár Farkas építész. A Walter Gropius alapította Bauhaus csakhamar a magyar művészek otthona, útkeresésük fóruma lett. Általuk tör utat elsősorban a Ma hasábjain az új építészeti irányzat, amely forradalmasítani kívánja az építészeti megoldások elavult módszereit. A magyar képviselőkön kívül Klee, Schlemmer, Kandinsky, Gropius elképzelései állandóan jelen vannak a Jfában. Ezek közül igen jelentősek Gropius épülettervei, s nagyon érdekesek Oskar Schlemmer írásai az építészeti plasztika új elméleti megalapozásáról. A különböző elméleti fejtegetések igen gondolatgazdagok. Az architektúra új alapokra helyezéséről Arthur Korn, Ludwig Hilbersheimer írásai ugyanazokat a gyakorlati ötleteket vetik fel, mint amelyeket Kállai Ernő tűzött ki célul. ,,Új építészeti architektúra kialakítására van szükség. Feladat az anyagot és lehetőségeit megismerni és formálni. Az anyag és formakontrasztokat kell először tisztázni." 23 — fogalmazza meg a lényeget Kállai Ernő. E művészek feladatul tűzik ki egy új építészeti stílus kialakítását, a formáknak oly módon való alakítását, mely megfelel a kor embere igényeinek. A holland Theo van Doesburg : Az ideális esztétikától a materiális megvalósítás felé című tanulmányában az anyagnak, mint az építészet eszközének megismerése, törvényeinek tanulmányozása, s a megismerés utáni helyes alkalmazásának módszereiről ejt szót: „Csak most jutnak építészek saját kifejezési eszközük tudatára. Mint például az alakító festészetben a kék és sárga két egymással ellentétben álló energiát fejez ki, ugyanezt az építőművészetben két egymással ellentétet képező anyag, pl. fa — összezsugorodottság, beton — feszültség, Disszonáló anyagok ezzel szemben pl. : beton — merev feszültség vas — ruganyos feszültség. Csak azok a művek, melyekben a konstruktőr alkotó megfontoltsága által az energiaerő a kifejezés maximumát éri el: alakítottak." 24 Az építészeti forrongás nem egyedi jelenség. A Ma híven tükrözi a képzőművészetben zajló hullámzást, a különböző stílusjegyek és áramlatok kibontakozását, továbbélését. A Ma címlapjai ezekről is árulkodnak. Archipenko címlapjai merőben eltérnek a megszokott megoldásoktól. Tartalmilag az új képzőművészet, szobrászat, festészet is előtérbe kerül, bőséges illusztrációs anyagot hoz Kassák minden alkalommal. Mindezeket megelőzi egy-egy új kiállítás kritikája, amit a Ma élénken figyel, azonnal állást foglal a kísérletekkel kapcsolatban, s az illusztrációkat is úgy választja ki, hogy világos, összefüggő képet adjon a művészi teljesítményről. Első helyet foglal el ezek között a művészek között a Ma munkatársa, Moholy Nagy László. Kezdetben az impresszionizmus híve, majd Berlinben közel kerül a dadaista konstruktivizmushoz. A Ma által közölt munkáin világosan követhető ez a stílusváltás. Bőven ismerteti a lap a magyar Moholy mellett például a holland Mondrian munkáit. Helyet kapnak a lapban Mondrian ornamentális kompozíciói mellett a 22 KASSÁK LAJOS : Az avantgárdé három folyóirata. Helikon, 1964. 2—3 sz. 23 KÁLLAI ERNŐ : Architektúra. Ma, 1924 febr. 20. 24 THEO VAN DOESBURG: Az ideális esztétikától a materiális megvalósítás felé. Ma, 1923 IX. 15 .
