Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Illés Ilona: A bécsi „Ma”
konstruktivista Baumeister, a francia kubista író, esztétikus és festő Gleizes, a futuristák csoportjából való Carra, akinek a Mában közölt képei már átmenetet jeleznek a futurizmus és expresszionizmus között. Ugyancsak itt van Hans Arp, az elzászlotharingiai szobrász, grafikus és költő, a non-figuratív szobrászat úttörőinek egyike, legjelentősebb munkáit alapos elemző tanulmány kíséretében hozza a Ma. A tanulmány részletesen ír arról a mozgalomról, amelyet Ballal és Tzarával együtt indítottak el, a Dada mozgalom kezdeti időszaka volt ez, melytől később eltávolodva a De Stijl csoporttal együttműködve hozta létre művészetét a mester. George Grosz ugyancsak a Ma kedveltjei közé tartozik. A berlini és bécsi kiállításai sikeréről Kállai Ernő számol be lelkesedéssel. A Ma címlapjain igen sűrűn találkozunk Grosz rajzaival. 0 az a művész, aki talán a legotthonosabb Kassákék körében. Amit a Maisták az irodalomban igyekeznek megteremteni, azt érzik kifejeződni Grosz grafikáiban. Kassák külön félszámot szentel Archipenkónak. Az ukrán származású amerikai szobrász, a modern plasztika úttörője, a kubista festészet újításait alkalmazva a szobrászatban, eljutott a Skulpto-Malerei gyakorlatáig. A korszak legnagyobbjai között tisztelték, s így mutatta be őt a Ma is. Ivan Göll a róla szóló tanulmányában fejti ki munkásságának lényegét és értékeit. Az orosz föld nagy fiát tisztelik benne, az újakra törő kezdeményező művészt. „Ne felejtsük el, hogy Archipenko orosz és hogy nemzetének, a világ legfiatalabb és legerőteljesebb nemzetének óriásokra van szüksége, hogy géniusza egész monumentalitásának kifejezést és formát adjon" 25 •— írja Göll, aki érzi és érti az újfajta szoborfestészet kifejező és kísérletező lényegét. A Ma Archipenko szobrainak képét több oldalon keresztül hozza. Később is foglalkozik a lap a művésszel, még akkor is, amikor már a szoborfestészet megteremtője a szélsőséges absztrakt szobrászat felé fordul és annak képviselője lesz. A minden új felé érdeklődéssel forduló Ma nem feledkezik meg az építészeti konstruktivizmus új csodáiról sem. így figyel fel a tatlini tervre, tanulmányt szentel a tatlinizmusnak. Ez a képekkel illusztrált, több hasábos írás, Tatlin új tervéről, a III. Internacionálé emlékművének tervéről ad ismertetést. Az orosz művész, a modern építészet egyik alapítója, ebben az időben a konstruktivista mozgalom jeles képviselője. Az általa megalkotott építészeti irány, a tatlinizmus, valójában a konstruktivizmusnak egyik formája, mely más izmusokkal is keveredik. Lényege, hogy a világ jelenségeit mechanikus, gépszerű konstrukciókra igyekszik visszavezetni. A terv és a megvalósítás persze messze álltak egymástól. De, hogy mennyire meghaladta korát, azt főként a mai modern építészeti tervek bizonyítják. Ezek semmivel sem merészebbek, mint Tatlin-tervei. Nem véletlen, hogy a fiatal szovjet építészek is vissza-visszanyúlnak ezekhez az ötletekhez. Szinte kimeríthetetlen az a téniagazdagság. amely a Ma bécsi korszakát jellemzi. A felvonultatott magyar és más nemzetiségű írók, költők, festők, szobrászok, zeneszerzők, zeneesztéták, dramaturgok, mind megannyi irány képviselői. Ezeket az irányzatokat igyekezett Kassák érzékeltetni s összefogni valamiféle rendszer szerint. S hogy mennyire jó szemmel tette ezt, ha végiglapozzuk a Mát, egyik művészet képviselői között sem találunk mást, csak jeles, tehetséges, élvonalbeli művészt. Ez az ízlésbeli biztonság eredményezte, hogy szinte egyedülálló folyóirat a Ma ezekben az években. Olyan rangos szerzői gárdát sorakoztatott fel lapjában Kassák, ami megállja a helyét a világ hasonló típusú folyóiratai mellett. A folyóirat igen elegáns címlappal, jó papíron, kitűnő tipográfiával jelent megl A tipográfiát maga Kassák készítette. A lap szerkesztési módja is ötletes. S miné. 25 IVAN GÖLL: Archipenko. Ma, 1921 ápr. 25.
