Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Illés Ilona: A bécsi „Ma”

nek a magyar folyóirat szerzőiként. A lap az általános program mellett, illetve azt kiegészítve hozza az izmusok lényegét elemző cikkeket. Talán nincs is olyan Ma szám ettől kezdve, melyben ne lenne cikk a kubizmusról, dadaizmusról, expresszionizmusról, szürrealizmusról stb. „Minden magyar költő közül Kassák időzött legtovább az izmusok útvesztőiben, ő élte át, ha nem is mindet, de a legtöbbet és a legmélyebben a vágyaikat s vívmányaikat ő olvasztotta legszervesebben a maga mindig éber és telhetetlen géniuszába"

12 — írja Gyergyai Albert a kassáki izmus-korszakról. Ezek az izmusváltások, a bécsi évek, Kassák költői és emberi fejlődését tették teljesebbé. A bécsi évekkel vált Kassák igazán sokhúrú költővé, széles látókörű szerkesztővé. A sajátosan magyar problémák felől haladva érkezett egyetemesebb kérdésfelvetésekhez. „Első volt az egész mai magyar irodalomban, aki komoly, mélyreható — s tegyük hozzá: egyenrangú kapcsolatot tartott fenn a külföld művészeti irányzataival" — írja ugyancsak Gyergyai, majd így folytatja: „Nem csatlakozott egyikhez sem, de legtöbbjét végigpróbálta, közvetlenül, jóhiszeműen, frissen és egyben józanul — úgy, hogy mikor hazatérhetett, fiatalabb költőink valahogy úgy nézhettek rá, mint Baudelaire híres versében a gyermekek az Utazóra . . ,"

13 Kassák, aki az izmusok útvesztőiben oly kiválóan kiismerte magát, a társadalmi, politikai labirintusban már nem tud oly biztonsággal tájékozódni. A Tanácsköztársaság és a forradalom bukása befeléfordulásra ösztönzi, a politikától való visszahúzódását eredményezi. Nem mindent ítélt meg helyesen, csalódott sok mindenben, s ez nem engedi, hogy harcos elszántsággal szemlélje az eseményeket. A mélyben azért mégis ott parázslik reménye, hogy visszaszerezhető az, ami elveszett és az új művészetek mégis kibontakozhatnak. Annyira hisz ebben, hogy munkájáról beszámoló levelébe is beleszövi ezt a gondolatot: „Nekem itt most megjelent a Misillo királysága című regényem második kiadása és most van sajtó alatt az Eposz 1919-es c. regényem. Azóta már megírtam hozzá a mai otthoni világ képét is és körülbelül 130 oldalas könyv lesz belőle. Nagyon örülök ennek az írásomnak, mert határozottan a legjobb munkámnak tartom. Máinémetre is le van fordítva, most nyújtottuk be Fischerhez és Kurt Wolfhoz. Valamelyik német kiadónál bizonyosan ki fog lehetni hozni . . . Egy német költő közvetítésével most a franciákkal is próbálkozom. Egyelőre ez az összes munkásságom. Igaz, most határozgatom rá magam, hogy egy hosszabb munkát próbáljak meg Művészet és Forradalom címen. Ez már régebbi tervem, és mielőtt még új dikibe haza kerülünk, készen szeretnék vele lenni . . ,"

M — írja egyik levelében Mihályi Ödönnek, a Ma csehszlovákiai terjesztőjének és a lap munkatársának. Művészeti programját nemcsak a Ma hasábjain igyekszik terjeszteni Kassák. A magyarországi tapasztalatok alapján szervezi meg még az emigráció éveinek elején a Ma-csoport kiállításait, s a kiállítási megnyitókat matinékkal kapcsolják egybe. A műsor általában a Ma körének írásait propagálja, Simon Jolán a versek nagysikerű és tehetséges előadója. A Bécsben megrendezett első kiállításról Kassák egy 1921 novemberében írt levelében vall: „Itt most sikerült elérnem, hogy megkezdhessük kiállításaink és matinéink rendezését. November elején nyílik meg Uitz kiállítása, februárban egy közös Ma kiállí12 G Y EE GY AI ALBERT: Előszó. Kassák Lajos válogatott versei Bp., 1959. 13 üo. 14 Kassák Lajos — Mihályi Ödönnek. Bécs (1921) 12 Petőfi Irodalmi Múzeum