Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Vezér Erzsébet: Ady első találkozása a francia modernekkel
A Midász király sarja azonban minden egyenetlensége ellenére is már a nag}" élethimnuszok nyitánya. Bár a királlyá magasztosulás élménye nem új Adynak A Még egyszer-beli Mesékben is királyfinak álmodja magát, mint később is sokszor (Egy ócska konflisban). Az is valószínű, hogy a Midász allegóriát Baudelaire prózai remekének, a Les Paradis Artificiels-nek egy utalása indíthatta el, a Midász sarja mégis öntörvényű Ady-vers. A Baudelaire-i sorok így hangzanak: „Midász mindent arannyá változtatott, amit megérintett és úgy érezte, hogy e csúfondáros kmíltsága ellenében feláldozták. Ugyanígy az ópiumevő elkerülhetetlen valósággá változtatta álmainak minden tárgyát." lu A csúfondáros szót Ady verséből veszem („Es zúg a nádas csúfondáros mélyen"), az eredetiben „ironique privilège" (ironikus kiváltság) olvasható. A vers tehát Baudelaire lcgdekadensebb művének egy hasonlatából indul. Ady kiaknázza az ötletben rejlő összes lehetőségeket. Klasszikus stiídiumaiból bizonyára ismerte Midász történetének folytatását is, azt a poétikus mitológiai történetet, melyet Ovidius írt meg: az istenek bosszújából szamárfület kapott Midász borbélya egy gödörbe kiáltja bele a szamárfül titkát, melyet a nádak szerte susogtak. Ez a történet adja a vers allegorikus keretét. Festői képpel indul, mely színek nélkül is csupa szín, hang, mozgás, élet Susogó nádak mezejében járok, Királyi bottal csapkodok kevélyen És zúg a nádas csúfondáros mélyen, Királyi bottal valamerre járok. A nádas — maga árulja el később —- az élet. A költő pedig az élet királya, mert az élet titkait csak ő képes megfejteni: Értem a titkot, a nádi beszédet. A második szakasz még kicsit terjengősen fejti ki az előbbi képet. Ez még nem az igazi tömör Ady-versbeszéd. Majd átcsap az élet himnikus magasztalásába : Áldalak nádas, óh, áldalak, Elet. Szépségedért, mely a vaknak világít, Nyugalmadért, mely keresi a harcot, Igazadért, mely süket fülbe harsog. Áldom én mindazt, amit te adsz, Élet, Nagy gyávaságod, mely kifog a hősön S áldom Midászt: én szamárfüles ősöm. Az ellentétekkel feszültséget, filozófiai töltést kapott gondolatritmusok már az Uj versek Adyját villantják fel egy strófa erejéig. Majd ugyanezt a lelkesedést variálja kissé bágyadtabb invencióval egy szakaszon keresztül: Oh, király-ősöm, be szép dolog élr.i Szamárfüllel és ős királyi bottal, Lelkendező, bolond, részeg robottal. Oh, király-ősöm, be érdemes élni Itt a susogó nádak mezejében. Áldalak újra, hálásan, kevélyen Minden kis percért, amelyben örültem És kacaghat itt a nádas körültem : Ur és vidám lesz Midász sarja itten, Kacagj csak nádas, éti hiszek a hitben. Adynál később az ismétlésnek, az ismétlődő kifejezéseknek és az ismétlődő gondolatoknak is szigorú funkciójuk van. Itt a túláradó érzés kicsit szétfolyik ; akárcsak a második strófa, ez is terjengős, túlbeszélt. Az utolsó két szakaszban viszont mégis képes fokozni a ditirambikus lelkesedés erejét — s ez megint a nagy Ady versek 10 CHARLES BAUDELAIRE: Petits poèmes en prose — Les Paradis Artifieiels — Paris. Calmann—Lévy é. n. 288.1.
