Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Mezősi Károly: Petőfi „Visegrád táján” c. verséhez

Láttam ledöntött, rab országokat, Hol nem hallatszott a rabok jaja, Mert jajgatásukat fölülhaladta A zsarnokhatalom gúnykacaja. Megjelennek azok a gondolatai, hogy csak ,,egy új vízözön", vagy a teljes pusztulás vethet véget „ez iszonyú világ"-nak.

29 A kíméletlenségig következetesnek látjuk Petőfit önmagához, politikai és társadalmi eszméihez, hogy nem kegyelmezett a maga Mátyás király dicsőségéről emlékező versszakának s utóbb az egész versnek sem. Nagy fordulatot figyelhetünk itt meg Petőfi politikai szemléletében, s főképp azért érdemel figyelmet a Visegrád táján c. költemény sorsa.

30 E versről nyilvánvaló, hogy Petőfi először teljesebb alakban írta meg és közölte, vele kapcsolatban a költő politikai-eszmei fejlődésével kapcsolatos kérdések is felmerülnek. Szükségesnek vélnénk, hogy Petőfi kiadványaink a jövőben a verset egész terjedelmében közöljék, s ne az első versszak elhagyásával, mint eddig tették.

31 29 Az Álmaim-on kívül főképp a Hogy van, hogy azt a sok gazemberi c. verse, de A gyiüdei ifjakhoz, Álmos vagyok és mégsem alhatom . . ." c. költeményei is ebben az eszmekörben születtek. 30 Legutóbb LUKÁCS Y SÁNDOR: Petőfi és Cabet c. tanulmányában bizonyította be Cabet Histoire populaire c. művének hatását Petőfi világnézeti fejlődésére, dömsödi verseinek (1846 május) keletkezésére. (ITK. 1966. 3—4. sz.) A Visegrád táján o. vers megcsonkítása és Petőfi 1845 okt. második feKben írt több költeménye viszont már ebben az időszakban is radikális-forradalmi eszméire vallanak. Cabet tanulrr ányozása ezek szerint már korábbi időre is tehető. 31 PÖM I. kötet is csak a könyv végi jegyzetekben közli az elhagyott első versszakot. Ennek nyomán a legutóbbi évek összes költemények kiadásaiból is, mint pl. az 1960. évi Helikon Klasszikusok Petőfi-kötetből, az első versszak hiányzik.