Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Lengyel Dénes: Arany János és a magyar naív eposz
ARANY JÁNOS ÉS LENGYEL DÉNES A MAGYAR NAIV EPOSZ S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. Arany : Válasz Petőfinek Arany arcképéről végtelen szomorúság árad, bús tekintete egész tragédiáját kifejezi. A tragédia felvonásait életrajza tartalmazza. Nehezen induló pályája 184ö-tól a szabadságharc bukásáig páratlan lendülettel ível felfelé. Költészetének atmoszféráját a sokat igérő politikai helyzet, a népiesek tábora és főként Petőfi barátsága teremti meg. 1850-ben így idézi fel a közeli múlt emlékét : Nem így, magánosan, daloltam : Versenyben égtek húrjaim ; Baráti szem, művészi gonddal Függött a lantos ujjain; Láng gyúlt a láng gerjelminól S eggyé fonódott minden ága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjúsága! Leteszem a lantot Az elnyomatás korában Arany kétségbeesése először a lírában szólal meg, majd mélabús töprengés formájában epikájában is megjelenik. A szabadságharc bukása, a kegyetlen megtorlás és Petőfi halála súlyos válságba taszítja. Költői hivatásában is kételkedni kezd, majd mégis kiutat talál: a nemzeti ellenállás költője lesz. Mint leplező költő jelképesen ír és kitartóan küzd a germanizálás ellen. De betegsége, majd lánya halála félbeszakítja költészetét. Szépirodalmi folyóiratokkal próbálkozik, de kísérletei sikertelenek maradnak. Újra meg újra előveszi félbehagyott epikai műveit és szinte legyőzhetetlen akadályokkal találja magát szemben. Végre mégis befejezi a Toldi trilógiát' 2 , de az 1847-ben elgondolt honfoglaláskori eposz töredék marad. Pályája végén kapcsos könyvének ír: az Őszikék a tragikus pályafutás záróakkordját jelentik. Arany emberi és költői nagysága éppen abban áll, hogy a tragikus körülmények között is egységes életművet teremtett. Költészetének általános harmóniája a részletekben is megmutatkozik. Versei, tanulmányai, bírálatai és levelei szorosan összefüggenek egymással, mert egy-egy művészi cél megvalósításának szerves részei. Ilyen összefüggés mutatkozik a hun trilógia tervének felvetésében és töredékes megvalósításában is. Arany már 1847-ben arra gondol, hogy fő műve egy honfoglaláskori témájú népies hősköltemény lehetne,
