Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Pór Anna: Egy elfelejtett műfaj
A Kékszakáll-történet is nyilvánvalóan drámai feszültsége és grand guignolszerü borzalmassága által válhatott alkalmassá a tablón való bemutatásra. A nemzetközileg elterjedt történet alapja Perrault meséje, 3- amely szerint a Kékszakállú herceg sorra megöli feleségeit, míg végül a hetedik fivérei elteszik láb alól. A hagyomány szerint a szerző történelmi személyre, megtörtént eseményre támaszkodott. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a téma a színpadon is népszerűvé válik, egyrészt Tieck drámai költeménye, 33 másrészt Grétry operája 34 révén. Minden jel szerint ez utóbbi képezhette Balog tablójának alapját, ugyanis mindkettőben megtaláljuk az eredeti történetben nem szereplő személyt, az asszony szerelmesét, aki belopakodik a Kékszakállú herceg várába, és megmenti az asszonyt. Röviden ismertetjük Grétry operájának szövegkönyvét. Grétry operájában Máriát, az elszegényedett család leányát fivérei ráveszik, hogy szegény sorsú nemesember vőlegénye helyett Raoulhoz, a dúsgazdag Kékszakállú herceghez menjen nőül. Mária a család érdekében feláldozza szerelmét. A Kékszakállú hercegnek egy jóslat szerint óvakodnia kell a kíváncsi hitvestől, és ezért mindegyiket próbára teszi. Aki nem állja meg a próbát, azt megöli, és holttestét a vár egyik szobájába rejti. Eddig jobbágyainak leányait vette el, most azt reméli, a nemesi származású nő kiállja majd a próbát. Rábízza Máriára a kastély minden kulcsát, de megtiltja, hogy egy szobát kinyisson. Távozást színlel. Az asszony kinyitja a titkos szobát, meglátja a halott hitveseket, és rádöbben, milyen sors vár rá is. A hazatérő Kékszakállú készül végrahajtani a kegyetlen büntetést. Mária hajdani szerelmese női ruhába öltözve, az asszony testvérének álcázva, bebocsájtást nyer a várba. Segítségül hívja Mária fivéreit, akik betörnek a várba, megölik Kékszakállt, és így utolsó pillanatban megmentik Máriát. A tabló az opera balladaszerűen sűrített drámai vázát adja. Mindössze három személy szerepel benne, a lovag, a neje, a kedvese. — A többi személy elmaradt ; a nő kedvese öli meg Kékszakállt. - - Az előző tablónak, a VérjJohámak leírásával szemben feltűnik, hogy itt nincsen feltüntetve az „ábrázolat" képszerű leírása, csupán a római számokkal jelzett versszakaszokra való tagolást találjuk meg. A hét vers viszont követi a színmű menetét. Ez nyilván közismert lehetett, és ezért nem volt szükség az ábrázolatok külön ismertetésére. Az első strófa a Kékszakállúnak és új feleségének a párbeszéde. A második és harmadik a nőnek és kedvesének szerelmi kettőse. A negyedik a parancs áthágása. Az ötödikben és hatodikban a herceg rajtakapja az asszonyt, és készül végrehajtani a büntetést. A hetedikben a Kékszakállú herceg elnyeri méltó büntetését, megölik, majd a szerelmesek elhagyják az örökre megátkozott várat. A sűrített drámai felépítés biztos dramaturgiai tudásra, gyakorlott kézre vall. A tartalmi változtatások is tökéletesen megfelelnek a népszínpad követelményeinek. 32 CHARLES PERRAULT (1628—1703) La Barbe Bleue. (Histories ou Contes du temps passé. 1697.) LAFONT-BOMPLANI, Dictionnaire des oeuvres II. Paris. 1952. 33 TIECK, LUDWIG (1773—1853), német romantikus író, az ún. korai romantika egyik legtermékenyebb képviselője. Műve : Der Blaubart. Ein Märchen in fünf Acten. L. Tieck's Sämtliche Werke: Wien. 1819. XII. Bd. S. 11. (Phantasus. Eine Sammlung von Mährchen, Erzählungen, Schauspielen u. Novellen, herausgeg. von V. L. Neue verbesserte Aufl.) 34 GRÉTY, André Ernest Modeste (1741—1843) kiváló francia operaszerző. Műve: Raoul Barbe Bleue, 1789. — OSZK. Színháztörténeti gyűjteményében több példánya található. Nyomtatott szöveg. Raoul der Blaubart, Eine heroische Oper in drei Aufzügen von Dr. Schmieder. Die Musik ist von Herrn Gretry... , Wien 1804. Ezenkívül még két kézírásos súgókönyv található, amelyek közül az egyikben Temesvár 1826. január 30-as bejegyzés van. (Száma: i M. 573/2) — Magyar színlap is található. „Kául a' kékszakállú Hertzeg, Hősi Dali-Játék 3. fel. Musikáját írta Grétry, Ford. Ts. Deáky Sámuel úr Erdélyben. „A Nemzeti Énekes Színjátszó Társaság" 1829. Jún. 11. adta Kassán. — A személyek azonosak mint a német szövegben. A darab többször szerepelt a magyar és német műsorokban. BAYER JÓZSEF: A Nemzeti játékszín története 1887. II. 466. és 468. 1.) — KADAR JOLÄN id. mű 211. 1. 7* 99
