Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)
MEZŐSI KÁROLY: Petőfi atyjának fülöpszállási bérletei
részbenn é Tanáts leg kissebb jót állást sem vállal. Só'tt ha, az a kedvetlen állás adná elő magát, hogy fizetés mellett senki ki venni nem akarná, kész azt fizetés nélkül, akár kinek is csak hogy a Közönséget, elegendő és jó hússal tartsa, — által adni". 14 A fentiek jól megvilágítják, milyen csődbe jutott a Kiskunság felső járásában az 1830-as években a mészárszék-bérlet. Két évvel azelőtt, hogy Petrovits Istvánra is Szabadszálláson — 1838-ban — csőstül jöttek a gazdasági bajok, ellene is megindították a végrehajtási eljárást, az itteni tanácsnak örülnie kellett, ha a mészárszék-bérletre valaki is ingyen vállalkozik. cj Petrovits István visszalépése a k i s k u n 1 a c h á z i mészárszékbérlettől. — A fülönszállási mészárszékkel egyidőben, amint ez a fentebb közölt forrásokból is látható, Petrovits István a lacházi mészárszéket is kibérelte. Erről az árverést lebonyolító kiküldöttek jelentésüket a hármas kerületnek meg is tették. Hogy ez a vállalkozás valójában mégsem jött létre, arra vonatkozólag Sándor József közölt a kiskunlacházi levéltárban talált két okmányt, és elmondta véleményét arról, hogy mi késztethette Petrovitsot a bérlettől való visszalépésre, arra, hogy a már elkészített szerződést alá sem írta. 15 A kiskunsági levéltáraknak a Petrovits-család történetére vonatkozó rendszeres átvizsgálása során magam is már évekkel ezelőtt eljutottam a kiskunlacházi levéltárból közölt forrásokig, így hozzá kívánok szólni ahhoz a Sándor Józseftől felvetett, valóban leglényegesebb kérdéshez: miért maradt abba Petrovits Istvánnak ez a vállalkozása. Sándor József ennek okát a marhavészben, emiatt a vágómarha beszerzésének nehézségében, az előző árendásnak a bérösszeg mérséklésére vonatkozó kérése elutasításában látta, s főképp abban, hogy előreláthatólag nem tudta volna a marhavész folytán előállott körülmények között a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíteni. Mindenekelőtt a Sándor József által közölt okmányokat még egy lényeges levéltári forrás bemutatásával egészítem ki. Ez Kiskunlacháza tanácsának mészárszék-beneficiumuk helyzetét feltáró irata. 1833. június 1-én tartott tanácsülésük határozataképpen terjesztették fel kerületi hatóságukhoz. Szövege a következő : 16 2-or A' mi illeti a' Mészárszéket: több esztendőkön által szerzett tapasztalása é Tanátsnak is, hogy azt közönséges Sáfárkodás alatt nem tsak hasz.onnal nem, hanem nyilvános kár nélkül tartani nem lehet; ugyan azért továbbá is Árendában kivánná azt adni. Hogy azomban ez az elsőbb rendű szükségek eggyik Czikkelye, ne csak minden zavaron felül való állapotban helyheztettne, hanem a' tetemes köz költségek terhén is — mint eddig — segítene, alázatos óhajtása az volna: hogy az Arendálni kivánó a' Hely helyheztetésére nézve — némineműképpen biztosíttattna. A' mi ugy lenne meg, ha erre a' Helységre, — mint külömben is minden Kun Helyektől külön szakasztott, és egészen T. Pest Vármegyében kebelezett Helyre nézve — példájára az 1822-ik esztendei 152-ik szám alatt költ, és ezen Helységet — helyheztetésénél fogva — a' Malom Vámra Nézve — egyenesen T. Pest Vármegye limitatiojára hozott Districtualis Határozatinak — ugyan azon T. Megyének mindenkor utolsó Classisu limitatioja szolgálna sinór mértékül; még pedig ollyan formában, hogy ez a' külömböztetés licitatio alkalmával nyilván kijelentettvén, az arendálni kívánok é részben biztosíttatnának. Melly alázatos óhajtása — mieránt a' licitatiókor is különösen esedezni el nem mulattya — ha a Tettes Deputatio engedelmét megnyerni szerentsés nem lévén külömben botsájtattna licitatio alá; ugy a' ki nem Árendálás esetében érette eggy Xrig is jót nem alhat. 14 Uo. 37. sz. jegyzőkönyv, 1836. jún. 6. 302. sz. 15 A kiskunlacházi Petrovits-féle szerződés It. Közi. 1963. 6. sz. 16 Szolnoki Áll. Lt., hármas kerület levéltára, 1833. évi 1483. sz. iratkötegben.
