Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)
SÁRA PÉTER: Margita élni akar
ségét jelenti. . . az egész Életet magába foglaló Szerelmet: szerelmet, hazát, emberiséget. . . " A ,, Margita élni akar" megértésének nehézsége valóban a rendkívül nagyfokú költői sűrítésből és a szimbólum sokrétű jelentéséből adódik. De h a a szavak és a nevek jelentését nem kötjük valamilyen konkrét jelentéshez vagy személyhez, akkor Adyt itt is nyomon tudjuk követni. Margita pl. nemcsak e művet ihlető Vészi Margit alakját szimbolizálja, hanem a vágyaiban élő összes nőknek is a szimbóluma. Mert Te vagy az én minden asszonyom, Azaz Te vagy az asszony, aki nincsen, Kit pótolni próbál nekünk ezer: Ölelésben, álomban, tettben, rímben. Ugyanakkor jelképezi Magyarországot, a magyarságot is S hogy minden bennünk csak: O, Margita, Menyasszonyunk, a csodás ismeretlen, O, akiért minden vágyunk nyilallik: Hungária, ha blaszfémnak is hallik. És ismételni be kár. hogy muszáj : Hungária s Margita majdnem eggyek Befejező sorai szerint még ennél is több. Margita szimbóluma lett a Mindennek, amelynek százféle szerelme mozgatja a világot és amelynek titkait lázasan fürkészi az ember egész életében. Be megnőttél útközben Margita: Hozzád szegődött mindene egy kornak, Tenger, tömeg-sors, bérc, csók és titok, Mit nagy fantaszták kínnal ostromolnak Ady ebben a művében ennek a világmozgató „százféle szerelem"-nek az énekét írta meg. A szó hétköznapi értelmében konkrét cselekményről beszélni itt alig lehet, határtalan, mint maga a végtelen élet. A szimbolikus történetet hallatlanul sokféle jelentése miatt alig tudja az értelem formába fogni, logikus láncolattá fűzni, és mégis úgy érezzük, hogy ez Ady legátfogóbb vallomása önmagáról, koráról és a világról. Lengyel Géza könyvében 6 bőségesen találunk olyan bizonyító adatot, hogy e mű megírására valóban Vészi Margit inspirálta. A dunavarsányi hétvégi kiruccanások alkalmával ő biztatgatta Adyt egy olyan nagylélegzetű alkotás megírására, amelyben az új Magyarország megszületésének problémáit kellene elmondani. A költő zaklatott élete azonban nem kedvezett egy ilyen nagyszabású terv megvalósításának. Lédával való szakítása után azonban a városmajori szanatóriumban betegeskedő Ady elérkezettnek látta az időt és 1912 nyarán hozzákezdett a mű megírásához. De már a címet is úgy választotta meg, hogy írásába beleférjen az az üzenet is, amit Vészi Margitnak kívánt küldeni. A bevezető strófák még félreérthetetlenebbül jelzik, hogy a költő nemcsak egykori ígéretét kívánta teljesíteni, hanem egészen mély, különös vallomásra is készült. Világosan kifejezte, hogy önmagához méltó, kivételes kvalitású nőnek « Uo.
