Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)

VAYERNÉ, ZIBOLEN ÁGNES: Lotz Károly illusztrációi a „János vitéz”-hez

LÖTZ KÁROLY ILLUSZTRÁCIÓI A „JÁNOS VITÉZ"-HEZ VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES Az Ország Tükre 1863. szeptember elsején „Képek Petőfi "János vitéz"éhez." felirattal ismeretlen, új illusztrációk közlését kezdte meg.

1 A következő számban a szerkesztőség néhány sorban tájékoztatta az olvasókat tervéről: „E művészi karczolások méltán magukra vonták a hazai lapok figyelmét. A nagyobb politikai lapok is, mint a P. Napló ritka elismeréssel szóltak az első képről, mely mind rajzolója Lotznak, mind a rézre karczoló Marastoninak művészi becsületére válik. E rajzokat állandóan folytatni fogjuk, míg az egész „János vitéz" végig illustrálva nem lessz. Méltó képek ezek egy ritka becsű, népies hazai költeményhez, s azt hisszük, hogy lapunk hordatói ép úgy meglesznek elégedve velők, mint a lapok. Ilynemű képek aligha jelentek még meg magyar lap mellett. »Radirozas Rembrandt modorában « — jegyzi me

g a »Zeneszeti Lapok« egyik művész-írója. Mi örvendünk, hogy nekünk van alkalmunk e becses rajzokkal megismertetni a magyar olvasó világot". Sajnos e szép terv csak szándék maradt, s az Ország Tükre lapjain, az ötödik folytatás után hiába keressük Lötz Károly és az olasz származású Magyarországon dolgozó Marastoni József közös munkájában nagy sikert arató szép illusztrációkat. A közvélemény nyilván nem tért napirendre közönyösen a torzóként maradt képsor felett, de közel ötven esztendőnek kellett eltelnie addig, amíg Lötz Károly „János vitéz "-illusztrációit a Petőfi Ház kiállításán újra láthatta.

2 A Petőfi Társaság, talán magától az agg mestertől, megszerezte gyűjteménye számára a Marastoni rézkarcaiban már megjelent illusztrációk eredeti lapjait, és ezen kívül még 11 újabb rajzot is. Az a körülmény, hogy Lötz ennyit készített, önmagában arra enged következtetni, hogy az illusztrációk közlése inkább Marastoni mint Lötz hibájából maradt abba öt folytatás után. A rajzok közül három a költeménynek I., kettő a IL, egy a III., kettő a IV. és egy-egy az V., VI., VIL, MIL, XL, NIL. XIV. és XV. fejezetéhez készült. A sorozat témaválasztása rapszodikus. Váratlanul újabb, addig ismeretlen négy Lotz-illusztrációról ad hírt 1922ben az Ernst Múzeum leíró lajstroma:

3 a IX., X., XII. és XVI. énekhez ké1 Ország Tükre, 1863. II. évf. 25., 26., 27., 28. és 29. szám. 2 KÉIIY GYULA: A Petőfi-Ház története és katalógusa (Petőfi Könyvtár). Szerkesztik: Endrődi Sándor és dr. Ferenczi Zoltán. XXVI. füzet. Bp., 1911. 36. 1. 12—30. tétel. 3 Ernst Múzeum Leíró Lajstroma. II. Ferenczi Zoltán: A Petőfi-terem. Bp., 1922. 62—65. tétel.