Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)
VAYERNÉ, ZIBOLEN ÁGNES: Lotz Károly illusztrációi a „János vitéz”-hez
szített rajzokról — ezekbó'l kettőt: ,,A fázó katonák hátukra veszik a lovukat. . ." és ,,A sereg vizet facsar a felhőkből" c. jelenetet reprodukcióban is hozza. 1923-ban a Pesti Napló Petőfi Albuma 4 közli mind a négyet, az előbbi kettő mellett még a János vitéz visszavezeti a francia királylányt atyjához" és a ,,János vitéz a tengeren" című rajzoknak reprodukcióját is. — A pontos adatokkal publikált rajzokról további hírünk nincs, az Ernst Múzeum anyagának helyrehozhatatlan szétszóródásakor sajnos ezek az illusztrációk is eltűntek a szem elől. így a Petőfi Házba került tizenhat eredetivel és a reprodukcióban fennmaradt néggyel együtt tehát összesen húsz Lötz Károly-féle János vitéz illusztrációról van tudomásunk. A rajzokkal érdemben először Ybl Ervin foglalkozott 1938-ban Lötz Károlyról írt monográfiájában. Kijelölte helyüket Lötz művészetében. Az egyenetlen stílusban alkotott képsornak az első fejezetekhez készített lapjairól megállapította, hogy Lötz legnépszerűbb életképeinek hasonmásai, csupán a figurális mozzanatok hangsúlyozottabbak bennük. A szép tájképi részletek alapján a magyar naturalista táj- és életkép-festészet első eredményeiként értékeli őket. Kielemezte belőlük, főleg a későbbi fejezetekhez készített illusztrációkból, Rahl és Schwind hatását, s azokat a klasszicizáló és romantikus elemeket, amelyek Lötz német festőiskolában végzett tanulmányairól tanúskodnak. 1952-ben készült el Nagy Zsuzsa:,,Petőfi illusztrációk" című tanulmánya. 5 Ybl Ervin összegező értékeléséből kiindulva, 6 részletesen és gondosan elemzi végig Lötz Petőfi költeményeitől inspirált munkáit, és a ,,János vitéz"-illusztrációk minden egyes lapját is. Az előbbiek közül egyedül a „Kard és Lánc" illusztrációja van magántulajdonban; a „Befordultam a konyhába", „Kinn a ménes...", a feltehetően a „Bolond Istók"-hoz készült lóra pattanó parasztlegény, a „Salgó" s a „Szilaj Pista" a „János vitéz"-hez készült rajzokkal együtt ma már mind múzeumi gyűjteményben található. Nagy Zsuzsa, miután rámutatott az egyes lapok egyenetlenségére, a későbbi énekek illusztrációin egyre inkább érvényesülő idegen hatásokra, s a költemény hangulatától egyre függetlenülő atmoszférájára, végül azt állapítja meg, hogy Lötz Károly műve „így csonkán is a legsikerültebb János vitéz sorozat, üde és poétikus kísérője Petőfi költeményének". A tanulmány mellett három illusztráció jelent meg: Lötz Károly szépiával festett friss és közvetlen kis műve, az I. ének patakparti jelenete (amit annak idején az Ország Tükre Marastoni rézkarcában 7 közölt) és két addig publikálatlan lap: „János vitéz búcsúzik Iluskától" és „János vitéz tengerre száll" — mind a három a Petőfi Múzeumban őrzött eredeti anyag első közlése volt. Nemrég volt az 1863—1864-ben készült rajzok százéves jubileuma. Indokolt tehát, hogy a Petőfi Múzeum, a Petőfi Ház gyűjteményének örököse, végre mind a húsz illusztrációt együtt mutassa be — tizenhatot az eredeti művekről reprodukálva, az elveszett négyet pedig a Petőfi Album nyomán. A leírásoknál közvetlenebbül szól a kép, szemléletesen igazolja az elemző tanulmányokat. Kiemelkedően szép a néhány vázlatosabb, szépiával, tollal és ecsettel rajzolt lap. Friss és eleven rajtuk a táj, szinte egybecseng Petőfi „János vitéz"-ének leíró soraival. Ugyanezek Marastoni rézkarcaiban épp üde* Petőfi Album. Adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás. Bp., é. n. 5 YBL ERVIN: Lötz Károly élete és művészete. Bp., 1938. ' NAGY ZSUZSA: Petőfi-illusztrációk. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1952. Bp., 139. skk. 1. 7 PATAKY DENES : A magyar rézmetszés története, Bp., 1951. 178. 1.
