Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)
ILLÉS ILONA: A pozsonyi „írók Kiadóvállalata"
A POZSONYI „ÍRÓK ILLÉS ILONA KIADÓVÁLLALATA" Barta Lajos, a kommunista író és publicista életútját és életművét számtalan tanulmány elemzi. Foglalkoztak e tanulmányok az író 1919 előtti pályafutásával és munkásságával, majd a Tanácsköztársaság idején betöltött szerepét elemezte néhány írás, s szó esett már az író emigrációban eltöltött éveiről is. Azonban összefüggő, monografikus, az egész életművet átfogó és értékelő tanulmány megírása Barta Lajosról még a jövő feladata. Az alábbiakban ehhez a munkához szeretnék egy kis kiegészítő adalékkal szolgálni. A Barta Lajos által 1928-ban létrehozott pozsonyi Írók Kiadó Vállalata történetéhez szándékozom néhány adatot nyújtani, azt a vállalkozást szeretném a rendelkezésre álló kevés adat ellenére ismertebbé tenni, mely olyan nagy jelentőségű volt a szlovenszkói irodalmi életben. A kiadóvállalat léte és működése fontos irodalomtörténeti vállalkozás volt annakidején. Barta célja az volt, hogy e könyvkiadón keresztül szóhoz juttassa a szlovákiai magyar írókat, másrészt az emigrációban élő magyar írók műveit kívánta megjelentetni az IKVÁ-nál. Ezzel egyidejűleg programul tűzte ki azoknak a szocialista műveknek a megjelentetését, melyeket más kiadónál lehetetlen volt abban az időben elhelyezni. A bécsi emigrációban élő Barta Lajos szoros kapcsolatot tartott a pozsonyi magyar irodalmi élettel. Többek között állandó külföldi tudósítója volt a Pressburger Zeitung és a Magyar Újság című pozsonyi lapoknak. Á két lap nyomdatulajdonosa egy időben Angermayer Károly volt, s a lapok sokban függtek a mindenkori kormánytól. A háború után bekövetkezett kormányválság befolyásolta a lapok létének stabilitását. Ennek megfelelően kapta a nyomda a lapmegrendeléseket. A húszas évek végén pedig a kormányon belül történtek sűrűn változások. Az úri koalíciós kormány létrejötte, s az a politika, melyet ez a koalíciós kormány folytatott, a belső viszályokon keresztül hol az egyik, hol a másik pártnak a túlsúlyával mutatta meg, hogy mit jelent Csehszlovákiában a polgári demokrácia. A kormány keresztülvitte a parlamentben a „köztársaság védelméről" szóló törvényt, melynek segítségével több 1918-ban megszületett polgári demokratikus vívmányt töröltek és korlátozták a szabadságjogokat.