Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Petrich András irodalmi vonatkozású rajzairól

KISFALUDY SÁNDOR AZ ÚJ BALATONFÜREDI KŐSZlNHÁZAT SZEMLÉLI (AKVARELL) bey Martinestin. 22. 7-ber 789. fee. v. Petrich Ing. lieutn. Nach der Natur una gleich nach der Schlacht gezeichn. Das Original besitzt der Commandierende G. der Lavall Friderich v. Saxen Coburg Durchlaucht." Gyakorlatlan vonásai inkább a hadmérnök perspektíva-ismeretét bizonyítják, mint a katona-festő művészi törekvéseit. A fiatal mérnökkari hadnagy ott volt tehát a martinyesti győzelemnél, annál az eseménynél, ami azután kora hazai irodalmának oly sokszor megénekelt témája is lett.

12 1809-ben, már mint vezérkari ezredes, az insurrectiós csapatok vezérkari főnöke vesz részt a Napóleon elleni nemesi felkelésben és a nádori szálláson megismerkedik Kisfaludy Sándorral. Ez a hadi ismeretség hosszú évtizedeken keresztül tartó őszinte baráti kapcsolattá mélyült és összehozta Petrichet az egész Kisfaludy családdal. Leveleiben Sándor testvéreit : Bódit, Jánost és Károlyt is sokszor emlegeti. Kisfaludy Sándor nemcsak ezeket a tartalmas leveleket őrizte meg becsben, hanem gondosan eltette az ajándékba kapott kis Petrich-rajzokat is. így a Petrich-oeuvre jelentős 11 Batsányi János összes müvei (Sajtó alá rendezte KERESZTURY DEZSŐ és TARNA1 ANDOR, Bp. 1953.) A jegyzeteknél a 291—292. lapon a következő verseket sorolja fel: Batsányi János: A martinyesti ütközeten elesett magyar vitézek sírkövére. — Szentjóbi Szabó László: Herceg Kóburg győzedelmére Martinyestynél 1789. eszt.