Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Petrich András irodalmi vonatkozású rajzairól

részének fennmaradása is az ő érdeme. S ha Petrich András emberi és művészi egyéniségének ismeretét a Himfy szerzőjének köszönhetjük, úgy szerény viszonzásnak tekinthetjük azt a három kis akvarellt, meUyel a festő a költőt megörökítette és Kisfaludy Sándor egyéniségének ismeretéhez néhány új vonást adott. Kettő a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának gyűjteményében található, Kisfaludy neve saját kézírásával van a hátlapra feljegyezve.

13 Első pillanatra nagy a csalódás, a költő mindkettőn háttal áll — mennyivel többet árulnának el számunkra Petrich kis képei Kisfaludy egyéniségéből, ha a képeken szembe fordulna velünk. Mégis nagyon sok jellemző vonása, egyéni tulajdonsága ismerhető meg így is, és a külsőségek alapján a datálás sem nehéz. A cilinderes, redingotos képen Kisfaludy nem több mint ötven éves, ám fiatalabb sem lehet sokkal, mert alakja már elég zömök; kabátjának puffos ujja divatos szabású, fején elegáns cilinder, jobbját a hosszúszárú pipával fessen tartja, balját hanyag könnyedséggel zsebredugja, redingotszárnya a hátán dúsan redőződik. Ez a kép még azt a Kisfaludyt eleveníti meg, akit Szegedy Rózához írott leveleiből ismerünk, akinek oly sok gondja volt öltönyeivel, ruhaanyagokkal s lábbelikkel.

14 — A rajzon háttér nincs, csak a talaj jelzett. — A másik képecskén már a hatvanas Kisfaludy Sándort látjuk, ismét hátát fordítja felénk, tartásában bizonyos rezignáltsággal szemléli szellemi gyermekét, sok fáradságának gyümölcsét, a balatonfüredi első kőszínházat, ami oly sok küzdelem után végre mégis csak elkészült. A datálást nemcsak a színház befejezésének ismert dátuma (1831) teszi lehetővé, hanem a két figura összehasonlítása is. A költő ezen a képen még zömökebb mint az előbb in, nyaka a széles kabátgallérban teljesen eltűnik s a sapka és a gallér szinte összeér. Tartása és ruhája jóval hanyagabb, mint a másikon. A lap alsó harmada s fölső része üres, a háttér s a figura csak középső mezejét foglalja el. Különösen érdekes a kis képecske azért is, mert a balatonfüredi, azóta már lebontott kőszínház legelső ismeretes ábrázolása.

15 S bár a szemlélődő költő alakja sokat eltakar az épületből, a teljes homlokzat és az oldalhomlokzat lényeges része is látható, az egész épület arányai, méretei, egy teljes földszinti és emeleti ablaktengely Petrich Andrásra jellemző mérnöki pontossággal állnak előttünk. Mindkét akvarell jelzetlen, de a művész személye körül semmi probléma nem merülhet fel ; több szignált Petrich mű között, Kisfaludy Sándor hagyatékából közvetlenül kerültek jelenlegi őrzési helyükre, sajátos stílusjegyeik is eltéveszthetetlenül meghatározzák alkotójukat. A szóban forgó harmadik, akvarellel színezett kis tollrajzot Schoen Arnold 1922-ben még nem ismerte s a rajznak napjainkra — rövid átmeneti szereplés után — már nyoma is veszett azután, hogy Salamon Henrik a Győri Szemlében 1941-ben ismertette. A képen balra az előtérben áU a Kisfaludyak sümegi családi háza, szépen megépített rácsbetétes kőkerítés mögött. A kerítés hosszú kőfalban folytatódik — a nemrégiben lebontott kerítés alacsonyabb elődje lehetett. Emögött, a valóságnál valamivel közelebb, a püspöki palota barokk épülete látszik ; fölöttük emelkedik a sümegi vár hegye, a romantikusan festői romok pártájával. Apöspöki palotától jobbra levő templom meghatározásánál Salamon Henrik tévedett, ez nem a Maulbertschfreskós plébánia-templom, hanem a ferencesek ugyancsak barokk temploma. A Kisfaludy háztól jobbra, a hosszú kőfal előtt, alacsony bokrokkal szép szabályos rendben 13 1. Kisfaludy Sándor a balatonfüredi színházzal: kékesszürke papír, akv. 113 X 171 mm. 2. Kisfaludy Sándor kezében pipával: akv. papír, 113 X 176 mm, (M. T. A. Könyvtár, Kézhattár. A Kisfaludy Társ. gyűjt. Képek.) 14 Szemléletesen mutatja be képünk Kisfaludy Sándorát EÖTVÖS KAROLY: Utazás a Balaton körül c. írásában (1. kötet, 111. 1. Bp. 1001.) „1830 év júliusában történt az eset. A társaság központja Kisfaludy Sándor volt, az ünnepelt költő. Akkor még csak ötvennyolc éves erős férfialak, kopasz homlokkal, de alig szürkülő vörösbarna bajusszal és oldalszakállal. Sötét posztó attilája s nyaka hatalmas selyem kendővel állig szorosan becsavarva, mint a hogy kemény katonához ilhk, akármilyen volt a meleg." 15 ZÄDOR ANNA és RADOS JENŐ : A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1943.