Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Petrich András irodalmi vonatkozású rajzairól

KISFALUDY SÁNDOR HÁTTAL, PIPÁVAL (AKVARELL) és Petrich András művészetünkben betöltött szerepének fontosságát dokumentáló újabb művek is kerültek ez idő alatt, a régebben ott őrzöttek mellé.

10 Ezekről számotadni fontos feladata kutatásunknak, önálló monográfia is elkelne immár a megújuló magyar művészet több, mint „kedves műkedvelő" festőjéről. Jelen esetben azonban nem ez a célunk, hanem az, hogy közvetlenül irodalomtörténeti vonatkozású műveit számbavegyük. Katonai pályafutásának első ismert állomását határozza meg művészi munkásságának első emléke, egy színezett tusrajz, amelyet a török elleni háborúban az 1789-i martinyesti ütközet utáni zsákmányolásról készített.

11 Aláírása szerint: „Beűthe 10 Pataky Dénes szíves közlése. 11 Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában. Színezett tollrajz. (Síkság, kanyargó folyóval. Előtérben szekértábor katonákkal.) Aláírása barna tintával: „fec. v. Petrich Ing. lieutn." — „Beüthe bey Martinestin 22. 7-eber 789." — Fekete tintával a következő szöveg: „Nach der Natur und gleich nach der Schlacht gezeichn. Das Original besitzt der Commandierende. G. der Lavall Friderich v. Saxen Coburg Durchlaucht." — Ugyanakkor készült Petrich András másik rajza is, amit ma már csak C. Schütz metszete tart fenn, szintén a Történelmi Képcsarnok anyagában: „Schlacht bey Martinestie am 22. September 1789. Dédiée a Son Altesse Serenissime Monseigneur le Prince Frederic Josie, Duc de Sax Cobourg Saalfeld. Nach der Natur gezeichnet von J. Petrich Oberlieut. v. K. K. Genie Corps. Ausgeführt und gestochen von C. Schütz a Vienne et Mayence chez Artaria Comp." — A keresztnévben a rézmetsző tévedett, de a valószínűleg az eredeti rajz készülése s a rézmetszet elkészülte közötti időben történt főhadnagyi előléptetést nem tévesztette szem elől.