Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Petrich András irodalmi vonatkozású rajzairól

PETRICH ANDRÁS IRODALMI VONATKOZÁSÚ RAJZAIRÓL VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES Petrich. Andrással

1

, ezzel a XVIII. század végén s a XIX. század első négy év tizedében tevékeny művészegyéniséggel halála után közel száz esztendeig csupán lexikonízű, szűkszavú híradások foglalkoztak. Az 1922-ig, félszázadra terjedő életművének első monografikus igényű feldolgozásáig

2 eltelt idő elég volt ahhoz, hogy művei szétszóródjanak s az utókor a sok száz rajzot kitevő oeuvre elvétve felbukkanó minden egyes darabját — mintegy mulasztásának helyrehozásaként is — örömmel üdvözölje. Àz utolsó negyven esztendőben azután Petrich András altábornagy, az egykori . . . Vátzi Katonai Akadémiának Igazgatója, Képíró, Rézmetsző, Tájrajzoló, Hang-Mívész, főképpen pedig Földképész (Mappeur) és Fekvés-Rajzoló (Situations-Zeichner) . . . "

3 színes egyéniségével és gazdag életművével már jelentős várostörténeti

4

, színháztörténeti

5

, hadtörténeti

0 és nem utolsósorban irodalomtörténeti

7 tanulmányokban is foglalkoztak. 1937-ben éppen az irodalomtörténész Gálos Rezső hozta életközeibe alakját, feldolgozván Petrich Andrásnak Kisfaludy Sándorhoz írott — írói talentumáról is tanúskodó — leveleit. Művészi hagyatékának s a Petrich-irodalomnak gondos áttekintését, egy addig ismeretlen akvarelljének publikálásakor, Salamon Henrik érdemes orvostörténész adta, precizitásra törekvő oeuvre-katalógus kíséretében.

8 Ekkor a kutatás 25 ismert, de lappangó művet és összesen 58 közgyűjteményekben és magánosoknál meglévő Petrich-képet tartott nyilván. Ez a szám az elmúlt két évtizedben — feltehetően a felébredt érdeklődés következtében — egyre gyarapodott. Gazdag Petrich-anyagot tart nyilván a Történelmi Képcsarnok.

9 A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe a Petrich-oeuvre jelentőségét 1 Petrich András 1765. november 25-én született Mitrovicán, meghalt 1842. október 2-án. Budán temették el s az óbudai vízivárosi temetőben méltósággal hirdette érdemeit sírfelirata : „Hadban dicsőn, békében jámborul, ész, tudomány, míveltség, művészet díszeivel." (Sírkövének képét és feliratának facsimiléjét közli BACHÓ LÁSZLÓ: A Ludovika Akadémia története. Bp. 1930. 46. és 52. 1.) a SCHOEN ARNOLD: Petrich András. Muharát 1922. 3. sz. 3 K. J. : Honnyi Művészek és Művek. Tudományos Gyűjtemény 1820. VII. köt. 123. skk. 1. 1 HORVÁTH HENRIK: A régi Pest. Magyar Művészet 1929. 599. 1. 5 KÁDÁR JOLÁN: A pesti és budai német színészet története 1812—1847. Bp. 1923. 8 BACHÓ LÁSZLÓ 1. sz. alatt i. m. 7 GÁLOS REZSŐ: Kisfaludy Sándor és a nádori udvar (Adatok Petrich András élettörténetéhez). Pécs, 1937. Klny. a Pannónia, 1937. évfolyamából. a SALAMON HENRIK: Petrich András művészi hagyatéka és egy eddig lappangott képe. Győr, 1941. Klny. a Győri Szemle 1941. 2. számából 9 Cennemé Wilhelmb Gizella hívta fel figyelmünket arra, hogy a Salamon Henrik által összeállított oeuvre-katalógusból kimaradtak például azok a Petrich-rajzok után készült metszetek, melyeket BUB1CS ZSIGMOND: Magyarországi várak és városoknak a M. N. Múzeum Könvtárában létező fa- és rézmetszetei c. katalógusában (Bp. 1880.) ismertetett. Érdekes lenne ezeket Petrich András Kisfaludy Sándorhoz intézett leveleinek vonatkozó részeivel összevetni.