Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

PÓR ANNA: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig

LUDAS MATYI. Déryné Színház 1960 (II. felv. 1. színpadkép) amikor világossá vált előtte, hogy forradalmi tartalma miatt itt semmiképpen nem fogják elfogadni, ismét felajánlotta a Nemzeti Színháznak, arra gondolt ugyanis, hogy ott inkább az irodalmi érték lesz a döntő.

49 A Nemzeti Színház másodszor is visszadobta, sőt mi több, egy új Ludas Matyit írattak egyik házi szerzőjükkel, Dékány Andrással, s azt hamarosan elő is adták, Móricz Zsigmond nagy keserűségére.

50 Ha kézbe vesszük ennek az 1939-ben színre került Ludas Matyinak a súgókönyvét, azonnal megértjük, hogy miért nem kerülhetett színre abban az időben Móricz Zsigmond műve. Valószínűleg nem csupán a lázító hangtól tarthatott az igazgatóság, hanem feltehetően anyagi sikert sem remélt a színműtől, úgy gondolhatta, hogy a színház törzsközönségét aligha érdekli a jobbágyfiúnak és sorstársainak a története. Jellemző, hogy Dékány András darabjában a Ludas Matyi történetének lényegét jelentő háromszori veretes teljesen eltér Fazekas művétől vagy a népmesetípusokban felbukkanó változatoktól. Hangsúlytalan, érdektelen epizódok csupán. Középpontba a szerelmi történet került. De tévedés ne essék ! Nem Matyi és a jobbágyleány szerelméről van szó, hanem egy szokványos vígjátéki sablonról ; a nemeskisasszony és a csinos főhadnagy szerelmében gyönyörködhetünk. Döbrögi rideg zsarnokoskodása saját nevelt lányának, az érzelmes Juliskának és daliás partnerének, valamint 49 MÓRICZ VIRÁG : Apám regénye. Bp. 1953. 120.1. 50 DÉKÁNY ANDRÁS : Ludss Matyi. Zenés vígjáték 3 felv. 6 kép. Előadták a stúdióban 1939. aug. 20-án —Liszti Nándor verseivel, rendezte Németh Antal, zenekart vezényelte Laurisin Miklós — ŐSZ K. Szín ház történeti gyű j kemény. A Nemzeti Színház műsorán már 1911-ben is szerepelt egy Ludas Matyi színmű. VAJDA ERNŐ : Ludas Matyi vígjáték. 3 felvonás. Először 1911. nov. 17-én. SCHÖPFLIN A. Magyar színművészeti lexikon. Budapest, 1931. 402.1.