Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

SZAUDER JÓZSEF: Kölcsey ismeretlen kéziratai

időt tölték") tartalmi igazolásához s még kevésbé a fordulat okainak magyarázatához, amely a vallási Töredékek szerint 1814—15-ben következett be idealista irányban, a Système de la nature materialista koncepciójához képest. A most előttünk álló anyag teljes mértékben igazolja azt, amire az 1833-i önéletrajzi levelek tettek világos célzásokat s amiről éppen az egykorú, 1808-as, 1809-es levelek nem szóltak : Kölcsey filozófiatörténeti vizsgálatainak terjedelmét, mélységét és irányát. Igazolva is azonban az 1833-as célzásokat, azok súlyát messze meghaladják az ifjú Kölcsey egész világnézeti fejlődése ideológiai alapjainak kimutatásával. Először kerül elénk — Kölcsey műhelyéből — a Système de la nature összevont fordítása. Az P'"' Jegyző Diárium 183 a—215 a lapjain olvasható „Mirabeaudnak tulajdonított Systema Naturae nevű Könyv Compendiuma" (1809. augusztus 10.— 1809. december) Kállay kézírása ellenére is Kölcsey filozófiai műveltségéhez tartozik, mint az V. Jegyzőkönyv 4. Februarii 1810. Pest dátumú bejegyzése — Rövid jegyzés a Système de la Nature Auctoráról — igazolja. Ezt ugyanis Kölcsey saját kezével írta le, mintegy korábbi mély érdeklődését hitelesítve ezáltal. Említi itt ugyan, hogy némelyek a szerző .igazi nevének Holbachot tartják, mások ... La Grange-ot", de ő mégis más, neki kedvesebb szerzőt gyanít a mű mögött : Diderot-t. „Hát ha Diderot volt ezen munkának szerzője? Azon tűz, folyamat, erő, enthusiasmus, melly ezen elhíresedett könyvet characterizálja, kivel egyez inkább, mint ezen Encyclopaedistával? halljuk Barruelt Histoire d. Jacobinisme Tom. 1. p. 69. 90. ed Hambourg. 1800 . . ." A „Rövid Jegyzés a Système de la Nature Auctoráról" ezek szerint nemcsak azt igazolja, hogy Holbach műve szorosan hozzátartozott Kölcsey fiatalkori műveltségéhez, hanem Diderot-nak bensőséges ismeretét is, valamint alapos tájékozódását a francia forradalom jakobinus szakaszának történelmében. Mindezzel pontosan egybevág a Második Jegyző Könyv 222 lapra terjedő — s így csaknem teljes — görög filozófiatörténetének szemlélete. Ez a szöveg — mint előbb bizonyítottuk — teljes egészében 1809 márciusa és az év vége, 1810 eleje között készült el. Kölcseynek az az arca, mely e kompendiumból néz ránk, azonos a Holbachkivonat, a Diderot szerzőségét gyanító s a jakobinizmus történetére hivatkozó Kölcseyével. A felvilágosodás tanaitól szinte megszállott lélek ő ekkor, akit meggyőződés szerinti érdeklődése a természetfilozófia, a természettudomány s a materialista világkép felé vonz erősen, nem egyszer polemikusán. Lelkesen merül bele a természetfilozófusok tanainak boncolgatásába, nem feledkezve meg ezeknek korszerű vonatkozásairól sem. Hivatkozik velük kapcsolatban Galileitől és Torricellitől kezdve Descartes-on keresztül Huyghensig és Newtonig mindenkire, aki itt egyáltalán számításba jön. A materiaüsták iránti tiszteletével s Szókratész lebecsülésével Kölcsey többet fejez ki, mint puszta vonzalmát a materializmus iránt — filozófiája ekkor ténylegesen materialista volt. Jellemző, hogyan vonja kétségbe a daemonoktól látogatott Szókratész erkölcsi törvényét — tagadása teljesen holbachi megalapozású (151.1.). Leucippust, Démokritoszt „végetlenül" nagyobb filozófusoknak tartja Szókratésznél (148. 1.). Anélkül, hogy e filozófiatörténeti kompendium ideológiai értékének elemzésébe bocsátkoznánk, az ifjú Kölcsey tudatosan materialista filozófiájára nyomatékosan fel kell hívnunk a figyelmet — s ha ez az 1809—10 tájt még élesen racionalista és materialista állásfoglalás meg is törik hamarosan (a Descartes- és Kant-kivonatok 1810-es tanúsága szerint), teljesen nem múlik el sohasem. Annak keretében születik meg ugyanis a későbbi Kölcseyre is annyira jellemző alapelv : „az emberi szív jobbításának és boldogításának eszközévé tenni" a filozófiát (148. 1.), az 1823-i Görög filozófiának egyes tételeivel egybehangzóan (tárgyak, „melyek után az emberi szív esdeklett", vö. Kölcsey Összes Művei 1960. I. 1001. 1.). A jellegét tekintve kompendium-