Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

SZAUDER JÓZSEF: Kölcsey ismeretlen kéziratai

KÖLCSEY ISMERETLEN Szauder József KÉZIRATA! 1962-ben hatalmas, ezeregynéhányszáz kéziratlapra rúgó Kölcsey-irat került a Petőfi Múzeum állományába Kölcsey Sámuel Klára lányának (Miskolczy Lajosnénak) leszármazottaitól. Nagy többségükben ismeretlen s kiadatlan írások. Nagyrészt filo­zófiai és tudománytörténeti, filológiai és történettudományi tárgyúak, de vannak köz­tük — fiatalkori — versek is, későbbiek variánsértékű kéziratai, szónoklatok és leve­lek mellett. Ez az egykori tulajdonosoktól hosszú ideig magának Kölcsey Ferencnek házában őrzött s jó állapotban megtartott kéziratanyag nemcsak mennyiségénél és többségé­ben autográf jellegénél fogva értékes, hanem elsősorban tartalma miatt. Nem is pusz­tán azért, mert új ismeretekkel gazdagítja Kölcsey-kepünket : hanem az új ismere­teknek zárt időkörben való — 1808 és 1824 közötti — benső összefüggése, tárgyi, esz­mei egy másra vonatkozása miatt, ami Kölcsey emberi-gondolkodói-írói fejlődésének új értelmezésére, alaposabb világnézeti interpretációjára nyújt lehetőséget. De többet is adnak annál, ami pusztán egy — még oly nagy — alkotó egyéniség személyes mű­velődésének körébe tartozik : mélyebb bepillantást engednek az eddigieknél a roman­tika forrongó születésének, világnézeti előkészületeinek műhelyébe. Az új Kölcsey ­anyag éppoly fontos a filozófus-politikus költő irodalomtörténész kutatójának, mint a kor eszméit, ezek összefüggéseit vizsgáló történettudósnak. Az anyagnak mintegy fele része nem Kölcsey-autográf. Nagy többségüket te­kintve azonban ezek a kéziratok is Kölcsey műhelyéhez tartoztak, iskolatársának a szeretett Kállay Ferencnek Kölcsey felügyelete melletti excerpáló munkáját tük­rözik. Azt, hogy Kölcsey szellemi tulajdonát képezték, a proveniencián kívül számos külső és belső tény bizonyítja : a kézírások egymásra utalása, a jegyzökönyvek egy­másra történő hivatkozásai (éspedig úgy is, hogy a más kézzel írt szövegbe javított autográf Kölcsey-sorok egyszerre igazolják e szövegeknek a költő általi átvételét és a Kölcseytől javítatlan jegyzőkönyvekkel való összefüggést), általában Kölcsey saját­kezű sorainak megjelenése az idegen kéz írta szövegbea s nem utolsósorban az eszmei tartalom (Bayle-excerptumok stb.). Az a tény, hogy Kállay Ferenc írta le az I sö Jegyző Diárium, a VII dik Jegyző Diárium, valamint a Girtanner-könyv nyomán készült francia forradalomtörténeti excerptum anyagát, megállapítható a kéziratok­nak ama korai és sajátkezű levélkézirat irásformáival való összevetéséből, mely a MTA Könyvtára Kézirattárában található (Kállay Döbrenteihez, Kezdi vásárhely,

Next

/
Oldalképek
Tartalom