Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
SZAUDER JÓZSEF: Kölcsey ismeretlen kéziratai
2gdik N 0 Y_ 1814). Azt, hogy a Girtanner-kivonatot eredetileg Kállay készítette, maga Kállay írja meg a Kölcsey Ferenc gyermek- és ifjúkori életrajza . . . (1839) c. művében (21. 1.). Ugyanott azonban arról is értesít, hogy ,,szokás volt köztünk jegyzeteinket egymással közölni . . .", ezeket kölcsönösen leírták az egymáséról, ,,ő Bayleből közölt velem kivonatokat. . ." így igen valószínű, hogy Kállay kézírása az I sö Jegyző Diáriumban Kölcsey-kivonatokat őrzött meg, de legalábbis közös tulajdonokat kell látnunk e jegyzetekben. — Köleseynek feltétlenül irányító szerepe volt a kivonatolás munkájában (még ha Kállay kezével történt is), ezt bizonyítja Kállaynak Kölcseyhez írt 1810. II. 23-i és márc. 26-i levele (MTA Kézirattár, 4r. 116.), melyekben Kállay Kölcsey nek egy ki vo na tolásra vonatkozó kívánságának tesz eleget. — Különösen érdekes a F27 dik Jegyző Diárium 1810 története. Mint abból az ugyancsak az MTA Könyvtára Kézirattárban őrzött Kállay-levélből (Kazinczyhoz, Debreczen, máj. 12. 1810. másolat) kitűnik, Kölcseytől ösztönöztetve ő adta be ezt a filozófiatörténeti értekezést a Kollégiumnak ,,ex fundatione hatvanianna" kiírt pályázatára. A Kölcseytől való ösztönöztetés ezúttal azt is jelenti, hogy Kölcseynek korábban (1809 elejétől) készült filozófiatörténeti összefoglalását alaposan értékesítette a maga latin szövegében. Az anyag másik, tartalmilag még fontosabb része Kölcsey sajátkezű írásában maradt fenn. Ismeretlen s kiadatlan eredeti mű — a művet teljesen kész műalkotás értelmében véve — nincs közöttük, sok azonban az ismeretlen s kiadatlan prózai fordítás, filológiai és filozófiai, történelmi és politikai jegyzet, olvasmánynapló, verskézirat, tanulmány vázlat, levél, gazdasági feljegyzés, melyeknek egysége minden eddigi Kölcsey-kézirat-anyagénál szorosabb s jelentősebb is a fejlődésrajz szempontjából : új és éles fényt vet költőnk ideológiai fejlődésére, filozófiai, történelmi, statisztikai, esztétikai stb. olvasmányaira, a francia forradalomhoz, a felvilágosult materializmushoz és a XIX. század eleji idealizmushoz (Kant !) való viszonyára. Értelmezésük, a Kölcsey-életmű egészében való elhelyezésük előtt szükséges a nagyobb s fontosabb kézirategységek rövid leírása. 1. I s0 Jegyző Diárium Quart alakú, sárgás-barnás pergamenkötésű kódex (egy beírásból is kitűnik, hogy egy XVIII. század eleji könyv tábláját használták fel a kézirat bekötésére). Fenti cím az első, számozatlan lapon áll. — Terjedelme 534 lap. A kéziratból több ponton több levélnyit kivágtak. — Egy kéz változó írása, Kállayé. Nagy többségét az a szálkás, határozottan jobbra dőlő, szorosan simuló betűkből álló írás tölti meg, mellyel a VII. Jegyző Diárium nagy része is készült, s amely felismerszik a II. Jegyzőkönyv egy-két oldaljegyzetében is. A le-, illetve kiíró tehát szorosan együttműködött Kölcseyvel, talán az ő számára is excerpálta e cikkeket, főleg Bayle híres szótárából. — A lapok bal s jobb oldalán, a margón bekötött lapok 1809 februárjától 1811 áprilisáig készültek. Bekötésükkor nem a lapok készültének időrendjét, hanem a cikkek címéül szolgáló nevek betűrendjét követték — ezt is lazán —, ezért nem egy ponton később készült kiírások kerültek előbbre, korábbiak pedig hátrább. Lapok kivágása vagy újabb jegyzetek bekötése oly — régibb — fejléces lapok mellett tűnik fel, melyek egy valószínűleg legkorábbi, szigorúan betűrendes összeállítás maradványai (így pl. a 74b. lapon Fénelon fölött F F F F áll ; így az egész Mirabeaud— Holbach kompendium minden lapjának tetején M M M M betűsor vonul végig). Tartalma szerint műfajának az enciklopédikus „mindenes gyűjteményt" mondanók, ha forrása legnagyobbrészt nem két nagy szerzőre szűkülne össze : az egyik
