Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

PÓR ANNA: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig

LUDAS MATYI. Úttörő Színház 1951 (Vásári jelenet) Döbrögit felháborítja a vakmerőség, és farkasgúzsba akarja tétetni a szakácsot, de azután mégis észbe kap : Döbrögi : Megállj, ki főz akkor ebédet ? Lássa kend, ilyesmit jól meg kell fontolni. Kobak : Nagy jó uram bölcsessége kimeríthetetlen, Döbrögi : Az véremben van, minden dolgot igaz oldaláról tekintek. Hadd főzzön szegény pára. Egy kissé ostoba, de az nem az ő hibája. Az ostoba, öntelt embernek ezt a tömör kis szatíráját is szinte változatlanul átvette Móricz (II. felvonás 6. jelenet). A magyar nemes céltalan unalmát, önteltségét Balog a következőképp jellemzi : Döbrögi : (ásít) No, már megint, óh, pedig ha én meg találok halni, végpusztulásra jut Döbrög városa. Bennem egykor jó atyjokat vesztik el szegény jobbágyaim. Csak azokat sajnálom. 8* 115