Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

MÓRICZ VIRÁG: Móricz Zsigmond, a „Nyugat” új szerkesztője

Nem is rossz, de mégis olyan szavak, hogy bele akar szólni nemcsak a szerkesztésbe, de az anyagiakba is. Ez nagy vágás volna, ez azt jelenti, hogy Babits letörli a Nyugattól az Ignotus, a Gellért és az összes eddig feltüntetett 18 főmunkatárs nevét. Míg ő — NYUGATNAPLÓ-ja első oldalán — csak odáig ment, hogy Ignotust besorozta a főmunkatársak közé. Én akkor Berlinben voltam egyetemi hallgató, csak elbeszélésekből és apám jegyzeteiből tudom, hogy két napig folyt a telefonálgatás, találkozások, habozás, számítgatások. Nyolcadikán, vasárnap Gellért Oszkár nálunk volt, és apám aznapi — és sok későbbi — feljegyzése szerint megtervezte a Nyugat 1930-as évének csábító költségvetését. Sodró hévvel és elháríthatatlan rábeszéléssel, a feleségemnek aranyhegyek ígéretével (megvannak a költségvetéseid, élőszóval azt mondtad, hogy már az első évben húszezer pengőt fogok keresni a Nyugaton, de az írásaidban is legalább nyolc-tízezerről van mindig szó.) Tehát nem hittem, hogy annak a lépésemnek, hogy a Nyugatba belemegyek, büntetőjogi következményei volnának, akkor te azt előttem három éven át elhallgattad... Hiszen mikor belementem a Nyugatba, már akkor hamis volt a mérleg, ha ez hamis mérleg ma. (Gellért Oszkárnak szóló levélben, melyet egy nappal a végleges szakítás előtt írt, 1933. II. 6-án.) 1929 november nyolcadikán sem hitt az aranyhegyekben, de örült a régi jóbarát optimizmusának és vállalkozókedvének. Mikor Gellért elment, az övénél kevésbé délibábos kalkulációt készített a NYUGAT-NAPLÓ-jában : Kiadás Bevétel [. Honorárium 10.000 TÉBE 10.000 II. Nyomdaköltség 38.700 Pausále 10.000 III. Adminisztráció 18.960 Hirdetés 10.000 IV. Propaganda 6.900 1000 előfizető 40.000 cca Tô.ooo 70.000 Ebben ugyan a mellékjegyzetek szerint se az ő, se a Babits honorálása nincsen benne — de vigye kánya, 5000 pengőt érdemes rászánni —, és hátha több előfizető gyűlik nemsokára. Megírta tehát — és bemásolta noteszébe — Babits Mihálynak a következő levelet : 1929. XI. 8. Kedves Mihály, a Nyugat ügyében folytatott megbeszéléseink után így gondolom a kettőnk szerepét a lap körül. Én megveszem a Nyugatot és Miksát az összes mai adósságért, 24. 000 P-ért kártalanítom. Ezzel megszerzem a lap tulajdonjogát és minden anyagi dologban való szabad rendelkezési jogot. Te belépsz a laphoz mint társszerkesztő és befizetsz 10. 000 Pengőt a lap folyószámlájára. Ezért én fölajánlom neked, hogy a lap szerkesztésében 50%-ig részt vehetsz, vagyis minden szám felerészét saját akaratod szerint szerkesztheted tele. A lap propagandája az én személyes ügyem, mint a többi anyagi ügy rendezése. Ha tiszta haszon mutatkozik, akkor abból 25 % téged illet. További 25 % Oszkárt, aki a szerkesztés felelősségét vállalja, a fennmaradó 50% engem. Ha időközben bármilyen ok miatt megszűnne az összeköttetésünk — ha egy évnél hamarabb történne ez, akkor a 10. 000 pengőt köteles vagyok kamat nélkül visszafizetni. De ha egy éven túl, akkor az beolvadtnak tekintendő a lapba. Kifelé, a közönség előtt mindenben egyenjogúak és felelősségűek vagyunk, ami nem is képzelhető másképp, mert kölcsönös szeretet és egybehangzó gondolkodás alapja a szerződésnek.