Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
PÓR ANNA: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig
felelően kíméletlen megtorlással fizet, mihelyt alkalma nyílik erre, nem jelenhetett meg ilyen kendőzetlenül sem nyomtatásban és még kevésbé a korabeli színpadon. Ezért vetíti a múltba és enyhíti humorral már Fazekas Mihály, és ezért módosítja és veszi körül tündéries kerettel Balog István színműve is, olyannyira, hogy az úr és jobbágy kibékíthetetlen ellentéte nála már csak a Durvaság és Szelídség elvont szimbólumává válik, és a népmese igazságérzete számára elképzelhetetlen módon a harmadik verés is elmarad. Döbrögi, aki Fazekasnál még félelmében törik, hunyászkodik meg végül és ezután „.törvénytelenül nem bánt, hanem úgy, ahogy illik embertársaival" ; a színpadon már a „jó földesúr" patriarchális eszményképévé magasztosul : összeházasítja Matyit és Iluskát és ökörsütéssel ünnepli a lagzit. Fazekasnál Döbrögi megjavulása az egész mű levegőjéhez képest jelentéktelen, hangsúlytalan mozzanat, nem ő, hanem Ludas Matyi, a bátor, vakmerő fickó él a nép emlékezetében ; Balog Istvánnál viszont a már tündéri köntösbe kellett öltöznie, hozzá nem illő parodisztikus szövegrészek kíséretében kellett megjelennie, hogy a korabeli színpad számára megszelídüljön. A súgókönyv tanúsága szerint a cenzúra is megtette a magáét, hogy az úr és jobbágy ellentét minél jobban elhalványuljon benne. 28 Ludas Matyi útja a népköltészettől a színpadig tehát sokban hasonlít ahhoz, amelyet a társadalmi korlátokból kirugaszkodott rokonai, a betyárok, az Angyal Bandik és Zöld Marcik tettek meg a nyers, vádló hangú drámai balladáktól a tragikus sorsukat látványosságban feloldó énekes-táncos vígjátékokig. Ludas Matyi pályafutása ezzel azonban még nem fejeződött be, a történet ugyanis a színpadról ismét visszakerül a népköltészet élő folyamába. Balog István Ludas Matyijának tündéries mesévé változtatott, folklorizált formáját is ismerjük. A mese az ismert módon kezdődik : Ludas Matyi libákat hajt a vásárra, de útközben elveszi azokat tőle egy gazdag úr, és megvereti, majd elrabolja tőle a szeretőjét. Matyi egy tündértől kér segítséget, aki ezt meg is ígéri neki. 29 A tündér és a szerető megjelenése kétségtelenül Balog István színművére vezethető vissza. Az a tény, hogy Somogyban gyűjtötték ezt a változatot, mindenesetre valószínűvé teszi azt a feltevést, hogy a mese a színdarab hatására keletkezhetett. Balog István társulata ugyanis épp vezetője szülőhazáját, a Dunántúlt barangolta végig leggyakrabban. Elképzelhető azonban az a lehetőség is, hogy a színmű a ponyvairodalom közbeiktatásával jutott vissza a folklórba. Ismerünk ugyanis két olyan pony va változatot, amely nyilvánvalóan Balog István színműve alapján keletkezett. Az egyik : Ludas Matyi élete és kalandja. Tündéries szép história, 12 versben és 12 képpel. Irta : Tatár Péter. 30 Ebben is fellelhető a tündéries keretjáték, Gorombátes és Szelidátes seregeinek harca, Iluska története, a piaci jelenet a tojást áruló asszonnyal, s mindez hűségesen követi a színmű mozzanatait. Lényeges eltérés azonban az, hogy itt nem marad el a harmadszori verés, csak ennek megtörténte után kegyelmez meg Döbröginek Ludas Matyi. Űj mozzanat is belekeveredett Tatár Péter elbeszélésébe ; Ludas Matyi ugyanis a megveretés után betyárnak akar állni a Bakonyba. Hasonló jelenségről van tehát szó, mint amilyet Szűcs Sándor gyűjtéseinél láttunk. A másik ponyvát Bayer József ismerteti. 31 Az egyes énekek címfeliratai tökéletesen követik Balog István színdarabjának szerkezetét. Ennek végén már teljesen ki28 OSZK. Színháztörténeti Gyűjtemény. N. SZ. L. 40. Ludas Matyi Tüneményes énekes vígjáték 3 felvonásban. Irta Balog István. Muzsikáját szerzetté Szerdahelyi József'. — Eza súgókönyv Balog István kézírása ; érdekessége még, hogy cenzúrázott példány. „A kitöröltek elhagyása mellett a Játékszíni előadása megengedtetik. Budán okt. 10-én 183S Gróf Pongráez János M. K. Helytaitói tanács . .." Ez lehetett az első fővárosi előadás alkalmából benyújtott eredeti példány. 29 Néprajzi Múzeum. Népmesetípus-katalógus. A. T. 1538. Ludas Matyi (Felsőbő, Somogy m. Gyűjtő : Varga Ignác. M. Nyr 1903. XXXII. 180. o.) 30 Nyomtatja és kiadja : Bucsánszky Aladár, Ősz u. 20. sz. Pesten 1864. 86 1. OSZK.13/15. 21 Ludas Matyi élete é-t kalandjai. Tündéries széphistória 12 részben és 13 képpel. Bp. 1894. Nyomt. és kiad. Rózsa Kálmán és neje 86.1. BAYER J. közlésének függeléke.