Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Balkányi Enikő: Irodalmi emlékhelyeink a Dunántúlon

BERZSENYI-KIÁLLÍTÁS A NIKLAI KÚRIÁBAN gyobb művésze. Itt kezdett önállóan gazdálkodni, itt látta felcseperedni gyermekeit, innen írta mély gondolatokkal s a költői lélek vívódásaival telt leveleit kora jelenté­keny irodalmi és közéleti embereihez. Hosszú téli estéken, éjszakákon, mikor a népes család elpihent, egy szál gyertya mellett itt szívta magába a világirodalom nagyjainak termékenyítő szellemét, itt javítgatta, csiszolgatta soha elég tökéletes­nek nem érzett verseit. Itt érték az igaztalannak érzett bírálatok soha ki nem he­vert sérelmei s itt borult rá az embergyűlölő magány sötét fellege. A „mezei szor­galmatosság" egésznapi gondjaiban megfáradva itt társalkodott éjszakánkint múzsá­jával, aki „egy szebb lelki világ" szféráiba röpítette. Innen vágyott vissza ifjúsága boldog hónába s innen tért örök nyugalomra a niklai temetőbe. A természettel, a földdel való közvetlen foglalatosság hatása mélyen beivódott költészetének, írásainak szellemébe. A Dunántúl földjének édes ízei, illatai, a táj

Next

/
Oldalképek
Tartalom