Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Vargha Balázs: Vajda Juliánna emlékkönyve 1816—1818. A Csokonaikultusz történetéhez

Azt a két sárospataki bejegyzőt, aki nemcsak kezdőbetűkkel jelöli meg magát, hanem teljes nevét kiírja, azonosítani is tudjuk. Lengyel József msk (maga saját kezével) írta be nevét a 29b lapra, S. N. Patakon die 22a Mart 1817. Természetesen nem azonos Csokonai ugyanilyen nevű egykori debreceni iskolatársával, az egyházi énekszerzővel, hanem csak az a pataki diák lehet, aki 1817-ben subscribált (Czegle Imre közlése). A subscribálás a főiskolai tanulmányok kezdetekor történt, tehát Lengyel 17—18 éves lehetett ekkor. „Jakabfalvy Ferentz S Nagy Patakon 1817 dik Martiusban P. o. e. t. a. kor" (43a). A másik névszerint ismert pataki bejegyző tehát éppenséggel kisdiák, poéta osztálybeli volt. Róla többet is tudunk. 1806 (!)-ban született, 1831-ben Jászai Pál naplója mint alszolgabirót említi. (ItK 1894. 481. 1.) 1836-ban a magyar színészet ügyében a Honmüvészbe írt cikket. 1893-ban halt meg. (Szinnyei: Magyar írók V. kötet 297. hasáb.) (Ez az azonosítás teszi teljesen abszurddá, groteszkké a feltevést, hogy az emlékkönyv Csokonai Lillájáé volt. A tizenegyéves kisdiák hogy írhatott volna szerelmes verset a negyvenegyéves Lilla emlékkönyvébe.) Nyilvánvalóan diákok voltak az emlékkönyv többi sárospataki bejegyzői is, de őket nem azonosíthatjuk, mert nevük helyett csak monogrammjukat jegyezték be. Ki volt ez a második Vajda Juliánná ? Sárospatakon sem a születési, sem az esketési anyakönyvben nem található ilyen név. (Ha a lányok abban az időben iskolába jártak volna, a Kollégium anyakönyve megőrizte volna nevét.) Mivel diák-bejegyzésekről van szó, számolnunk kell talán azzal a lehetőséggel is, hogy a komáromi dátumok tréfás diákfantázia termékei. Ahogy a Lilla megszólítás kegyeletes enyelgésből került bele Vajda Juliánná emlékkönyvébe, úgy az is megeshetett, hogy a kapcsolatot képzeletben továbbépítve a pataki Lillát Komáromba helyezték diákhódolói, fiktiv bejegyzésekben. Az első Vajda Juliánná születési adatai a komáromi római katholikus anyakönyv 1/30. sz. kötetének 623. lapján olvashatók: „Neve: Julianna, a születés ideje : 1776. október 26, a születés helye : Ekei [ma Okolicne na Ostrove], szülei: Vajda Pál, megyei könyvelő, kálvinista, felesége is, keresztszülei Kamenzky András könyvelő, Nagy Zsuzsanna. Keresztelő pap: Vajda Péter, ref. hitszónok (Helveticae confessionis, minister in Eklin)". Más Vajda Juliannát, akit a második Lillával azonosítani lehetne, nem találunk a komáromi anyakönyvekben. Az idézett komáromi bejegyzés szövege inkább valóságos helyzetre utal. Még azt is kiérezhetjük belőle („soha ne háborítsa meg a te lelkedet a mostani Világ fekete nyelve"), hogy Lilla elutazása bizonyos pletykákra adhatott alkalmat Komáromban. Ennél tovább nem mehetünk következtetéseinkben. Csábító volna elképzelnünk a pataki Csokonai-kultusz középpontjában élő Vajda Juliánná találkozását az igazi Lillával Komáromban — de ez már nem irodalomtörténészi feladat. A Sárospatakon élő, de komáromi származású legalábbis ottani rokonságú Vajda Juliánná emlékkönyve tehát nem Csokonai-ereklye, még olyan értelemben sem, mint Lillának szinten a Déri Múzeumban őrzött bőrkötéses, VJ monogrammos zsoltáros könyve. Csokonai verseinek elterjedéséről, a kéziratos versirodalomról és az emlékkönyvek divatjáról azonban sok értékes tájékoztatást szerezhetünk belőle. A kötet 1905-ben került a debreceni Csokonai-kör birtokába. A Körnek a Déri Múzeumban őrzött leltárában a következő bejegyzés olvasható 1905. június 27-i kelettel: „Visky Károly kir. táblai biró ajándékából. Lilla almanachja. 1816. Nemes Vajda Juha névjegyével. Csupa versmásolatok. Kardos" (Kardos Albert, a jeles Csokonai kutató, a Csokonai-kör titkára. Julow Viktor közlése.) Az emlékkönyv eredetére ez a bejegyzés nem ad újabb támpontot. IQO