Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1945
gyelemsértést a párton belül, úgy az semmiképpen sem ragadhatta el oly lépésekre, amelyek tudatosan ártottak a közös ügynek. Meggyőződésem, hogy az ügyért az életét is kockáztatta, semmilyen személyi rizikótól nem riadt vissza. Fentiekből következik, hogy D. P.-t ártatlannak tartom, a tanúvallomásomat természetesen bíróság előtt esküvel is igazolni hajlandó vagyok. Lovászy Márton: „Rendkívüli erőfeszítés és bátorság kell ahhoz, hogy az ember írjon ..." Először: Új Könyvek 1945. nov., I.sz. 8-10. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: míg Demény Pál igazolása Déry politikai indulását körvonalazza, az interjú Déiy művészi és alkotói nézeteit példázza az új rendben. Az első bekezdésben említett „hosszabb novella" egyenlő az 1917-ben megjelent Liával (1. sorozatunk azonos című kötetét). A felelőkként felvezetett regény nem más, mint a két évvel később megjelent A befejezetlen mondat. E bizonytalankodás beszédesen jelzi, hogy 1945-ben Déry még nem döntött érdemben a cím felől. (Illyés Gyulának a Nyugat 1938. évfolyamában megjelent első ismertetése sem tudta még megnevezni!) A tanúk - Dérynék az ostrom után írt első művel színdarab ja (az életműkiadás Színház című kötetének előszavában Déry egyenesen azt állítja, hogy fogalmazását még az ostrom alatt, „a légvédelmi pincében" elkezdte), amely a zsidóüldözést közömbösen szemlélők erkölcsi és emberi felelősségét feszegeti. Egyetlen részlete jelent meg a korabeli sajtóban (Fényszóró nov.20. lO.sz. 10-11.), s színpadra vitelét a társadalom konfrontálását ekkor ellenző - M KP megakadályozta. (L. Déry Tibor levele Lukács Györgynek. = Mozgó Világ 1985. 4.sz. 7-9. Zoltai Dénes bevezetőjével.) „Ősbemutatójára" csak 1986 februárjában került sor a Szolnoki Szigligeti Színházban; hangjátékként viszont az Österreichische Rundfunk „már" 1978. november 25-én műsorra tűzte. Az interjút minden valószínűséggel Lovászy Márton (1891-1975), id. Lovászy Márton (1864-1927) liberális politikus és újságszerkesztő fia készítette. Akivel - mint a Jövő nyomdai szerkesztőjével - Déiy már Bécsben, a húszas évek elején megismerkedhetett. Húsz évvel későbbi
