Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

s ha hallasz majd hallgatást mély hosszú este, kezed ne nyújtsd ki, hogy a szenvedőt segítsd: tudod, a bajt maga kereste." 5) 1936-1944-ig. Többféle, egymástól élesen elkülönülő stílusban többféle esztétikai, tehát világnézeti magatartásról vall, aszerint, hogy milyen folyóiratnak, illetve irodalmi csoportnak szánja a munkát. Azt a szerkesztőt szolgálja ki, akinek a lapjába éppen ír. Nagyjából három főcsoportba oszthatók ez idejű véleményei: a) Kerényi Károly-féle szellemtörténet, b) Szerb Antal-modor és stílus, c) zsidó faj védelem. a) 1936—37. A Hajnal Anna és Waldbauer Imre szerkesztette Argonauták

15 munkatársai részben Kerényi Károly

16 csoportjához tartoztak. Keszi ide benyújtott novelláit főképp az jellemzi, hogy kizárólag grófnőkről szólnak, Szerb Antal

17 stílusában. Argonauták 1. szám (1937 március) A Kayster partján című novellájában egy „fűszerszagú grófnő" beszélget egy költővel az időjárásról, mialatt a tájon driádok suhannak át, a következő stílusban: „Engem fáraszt ez a sürgő-forgó polgári renaissance és humanizmus, a szabadkereskedelem liberális nyüzsgése, burzsoá vállalkozó szellem. Én fent élek az emeleten, szellős kastélyom román eleganciájában, párhuzamosan növekvő ablakívek alatt, idomított sólymommal öklömön." „Elvezni! — kiáltom bele programomat az ősz himbáló szeleteibe. Elvezni! - kiáltom és testem kitárva a végtelen és mindent átható nyugalomnak, eggyé teszem magam a nyárral. O, mindent élvezni akarni és tudni!" „Csobogjanak és áradvást folyjanak szét (szavaim) és mossák el álom és ébrenlét, elképzelés és valóság határát, legyenek halk hipnózissá, mely transzba fecsegi a bágyadó lelket, áradjanak el végtelenbe nőtt Kaysterként..." - mondja a költő. Az Argonauták 2>^\. számában, ugyanakkor, amikor József Attila öngyilkosságot követett el, A korai Babits-kötetek ritmikájához címen írt tanulmányt. Babits Mihály ez idő tájt irodalomtörténeti hatalmának csúcspontján van, a Baumgarten-alap szinte tejhatalmú kurátora. Keszi minden alkalmat megragad, hogy róla írhasson, nemcsak az Argonautákban, hanem természetesen a Nyugatban is. Az Argonauták fent említett tanulmányából idézem: „Babits e leggörögebb kötete és drámája, a Laodameia, a magyar költői nyelvnek mind napjainkig talán legragyogóbb teljesítménye, bravúrja és luxusa." A Nyugat 1936 februári számából, Kósa Babits-megzenésítéséről:

ls „Valami áhítatos irigység szállja meg a remekmű előtt és kényszeríti, hogy ő is hozzáaadja a magáét ... Kész és önmagukban is tökéletesen megálló művek falankszai felé tart a zeneszerző ... A diszkrét és szolgálatra kész muzsika, ha nélkülözi is a költemények gótikus pompáját ..." " A Hajnal Anna és Trcncsényi-Waldapfcl Imre szerkesztette - s az antikvitás világába forduló - Argonaliláknak összesen három füzete jelent meg: l.sz. 1937. márc. 21., 2.sz. 1937. jún. 21., 3-4. sz. 1938. jún. 15. " Kerényi Károly (1897-1973) klasszika filológus, vallástörténész, a görög és latin kultúra nemzetközileg ismert kutatója. 11 Szerb Antal (1901-1945) irodalomtörténész, esszéíró, az ún. szellemtörténeti iskola képviselője. " Keszi Imre: Babils - Kósa előadóest. = Nyugat 1936. 2.sz. 160—161. Versek és a Laodameia Kósa György által történt megzenésítéséről.