Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

(Babits ritmikájáról egyébként 1948-ban „szociológiai" alapból kiindulva még egy tanulmányt írt, amely természetesen egész más eredményre jut.) b) Szerb Antal-féle művészetszemlélet. Mit dicsér A Kékszakállú herceg vára Balázs Béla-szövegében? (Nyugat, 1936. XII.) „a népi költészet nem nemes egyszerűséggel odavetett banauziák

19 gyűjteménye, hanem sötét mélységekből feltörő varázslat és mágia." „Kitűnően megtalálta azt a keretet, amelyen belül egyszerre lehet dekadensen titokzatos és népmeseszerűen bőbeszédű." A Nyugat 1936. februári számából: Faorzo címen novellapályázaton díjat kap. Népi téma, szürrealista formaelemekkel. A novella a népdal keletkezését magyarázza Szerb Antal formalista szemléletében. Szemlélete, azaz szemléletei ez idő tájt valamennyien élesen politikaellenesek és antimarxisták. Például Keszthelyi Zoltán elvtárs alanti verssoraiban: „Ki álmot érlel messzi fenyvesek közt és álmot árul szegények szívén" hevesen kifogásolja a sorban lappangó politikai tartalmat. „Miért írod versbe a szegények szót?" - kérdi a szerzőtől. (Keszthelyi Zoltán, Népszava.)

10 Ez idő tájt egyik megalapítója a Tóth Árpád Társaságnak, Vas István elvtárs közlése: A társaság, amely főleg a l'art pour Partot valló költőkből és írókból állt, felolvasásokat rendezett. Egy alkalommal azt ajánlottam, hívjunk meg a felolvasásra szocialista írókat is, József Attilát, Déry Tibort, Nagy Lajost. Ez utóbbi meghívása ellen Keszi tiltakozott. „Nem író, nem tartozik az irodalomba" - mondta Nagy Lajosról. (Vas István, Révai Könyvkiadó.) 1941. Lefordítja Schumann zenei írásait és előszót ír a könyvhöz.

21 „A világ lényege a végtelen, a határtalan, a formán és eszmén túli, amelybe az ember - önmagában forma még és eszme - csak belefeledkezni tud. A szabad asszociáció, a passzív és odaadó emberi lélek, amely a létentúli, a világ lényegét alkotó örökös változékonyságban gyönyörködik: ez a romantikus művész legigazibb magatartása. Gondolatok, tárgyak, formák, célok kikapcsolása a művészet eszközei közül és az istenien-kívülről a világot átzengő hangok a mintegy félálomban való birtokbavétele." c) Zsidó fajvédelem és misztika. Látszatra összeférhetetlen a két előbbi irányzattal, de a hitközségi kiadót másként nem lehetett kiszolgálni. Tehát: cikkek a Libanonban Németh László és a zsidóság (Libanon, 1937.)

22 „Zsidó vagyok: így jogosnak érzem, hogy mindent, ami ezt a bennem élő valóságot érinti, a bennem élő, tehát akár önelismerő, akár önbíráló, de mindenképpen és gyökerében zsidó elfogultság ítélő és döntő szavára bízzam ... A kérdés itt a kompetencián fordul meg: ki a számbavehető, a zsidóbb zsidó? ..." " banauzia - alacsonyrcndű munka, alkotás 20 Az idézet - értelemszerűen - nem kritikából való. Élőszóban szegezték Keszthelyi Zoltánnak (1909-1974), aki 1933-tól a Népszava munkatársa volt. (Első verskötete: Arkon-bokron át, 1936.) 21 Pillangók és Karnevál. (Robert) Schumann zenei írásaiból. Ford. és összeáll. Keszi Imre. Bp., 1943. 108. p. /Officina Könyvtár 39-40./ !: Keszi Imre: Németh László és a zsidóság. = Libanon 1937. 41^8.