Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1947

(1947-ben a Jövendő című hetilap szerkesztője) vezette. A beszélgetést nyitó kritikát: a szociáldemokrata párt szélárnyékában tevékenykedő Hárs László (1911-1978) és Kürti Pál „polgári" újságíró képviselte. Rajtuk kívül megszólal Both Béla is, a darab rendezője, valamint színészei: a bírót alakító Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója; az őt bíráló és fia „rossz kapcsolataira" figyelmeztető tanácselnök (Tapolczay Gyula), az anya (Ladomerszky Margit), a család hétköznapi gondjait vállaló mogorva, de jólelkű szakácsnő (Gobbi Hilda) és természetesen Viktor, akit Ungváry László alakított. BÉKÉS. Kedves hallgatóim! A most következő vitában a bírálók, a szerző, a rendező, az igazgató és a színészek véleménye tükröződik Déry Tibor imént elhangzott Tükör című színművének előadásáról. Ez a színmű, mint tudjuk, egy család életén át társadalmi tükröt tár elénk és kerete, amely egy rádióközvetítés visszhangjának megnyilatkozásaiba foglalja a drámát, megkettőzi és eleve leméri ennek a tükörnek érzelmi és értelmi hatását. Azt mondhatnám, hogy optikailag becélozza a tükröt: azt kell látnunk benne, amit az író velünk láttatni kíván. Ez a vita a tükör tükröződésének mintegy ellenpróbája. Kiderül belőle, hogy valóban ugyanazon szög alatt verődneke vissza a Tükör sugarai, mint az író azt feltételezte, vagy van-e elhajlása ezeknek a visszaverődő sugaraknak. Hallgassuk meg először, hogy milyen képet vert fel a Tükör vitánk egyik műbírálójában, Hárs Lászlóban! HARS. Bírák, az úgynevezett törvény emberei, játsszák a főszerepeket ebben a darabban, de az igazi bíró: Déry Tibor, aki megszólal, hogy ítéletet mondjon egy oly sokszor perbefogott, de soha még véglegesen el nem marasztalt réteg, a középosztály felé. BÉKÉS. Az üvegtükörből az igazság hűvös tárgyilagossággal verődik vissza. Mondd kérlek, te hűvösen tárgyilagosnak érzed Déry Tibor tükröződő ítéletét? HARS. Az ő ítélete nem lehet hűvösen tárgyilagos, nem üvegtükör, eleven tükör. Dérynék minden mondatát az igazság iránti szenvedélyes elfogultság hevíti, s művének, illetve ítéletének tévedései vagy fogyatékosságai ugyanúgy a szenvedelmes igazságkeresésből származnak, mint az erényei. S Déry Tibor első drámájának szerkezeti biztonságát az a tény mutatja legtisztábban, hogy erényei és fogyatékosságai éppoly pontosan különválnak, mint cselekménye és kerete. BÉKÉS. Erényekről és fogyatékosságokról beszél. A Tükör jelentőségét a magyar drámairodalomban annyira rendkívülinek érzem, hogy mindenekelőtt az erényeit és érdemeit kellene elemeznünk. HÁRS. Igen, el kell mondanunk, hogy Déry Tibor személyében végre igazi író lépett az oly hosszú ideig színműiparosok által kisajátított magyar színpadra. BÉKÉS. Viszont talán a dráma érdemei, jelentősége, fontossága tisztábban mutatkozik meg előttünk akkor, ha a hibáin keresztül jutunk el hozzájuk. Kérlek, kedves Hárs László, próbáljuk meg ezt a fordított sorrendet.