Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1947

Amit a középosztály eleresztett a füle mellett (Egy pillanatra csönd támad. így van ez valóban? Elfelejtette volna Illyés Gyula a kommunisták harcos folyóiratát, a Gondolatot?) ... Én is meg akartam mondani a magamét, meg kellett mondanom és ezt meg is csináltam kisebb-nagyobb zökkenőkkel. Összesen kilenc perem volt. Nemzetgyalázás, izgatás, vallásgyalázás stb. El is ítéltek. - Nem gondolod, hogy azért a kommunistákat másképpen ítélték el, mint téged? Ami pedig a munkalehetőséget illeti: te ellenzékben voltál, igaz, de Déry illegalitásban. ILLYÉS. Az ő helyzete volt nehezebb, de ugyanakkor kényelmesebb is. Irodalmilag talán tragikusabb, de emberileg kényelmesebb. Nem volt hajlandó mással, csak ágyúval lőni. Nálunk a helyzet íróilag nem olyan tragikus, de emberileg annál inkább az volt. - Eszünkbe jut a húsz éven át kommunista volta miatt nyomorgó Nagy Lajos, Déry és József Attila ... Eszünkbe jut, hogy a kommunisták könyvekkel, folyóirattal, röpcédulákkal küzdöttek a magyar szabadságért, a legveszedelmesebb körülmények között. Ilyen „kényelmes" volt kommunista írónak lenni. DÉRY. Az, hogy ti népi írók politikai formában is tudtatok küzdeni - az feltétlenül elismerést érdemel. De ennek megvolt az ára. Súlyos engedményeket tettetek, s nagy a gyanúm, hogy a középosztály éppen ezért eleresztette a füle mellett azt a helyes tanulságot is, amelyet kibányászhatott a műveitekből. ILLYÉS. Ez csak arra a középosztályra vonatkozik, amely nincs benne a demokráciában, de arra a részre, amely benne van, állítom, hogy a népi írók hatása döntő volt. - Nincs-e vajon a demokrácián kívül álló középosztályban egy számottevő réteg, amely a népi írókra hivatkozik, amikor éppen - kívül áll? ILLYÉS. A mi feladatunk, hogy ezeket elvezessük a demokráciához. A munkát nem politikával, hanem irodalommal végeztük el, s ennek kétségtelenül megvannak a maga árnyoldalai is. Olyan szövetségeseket is szereztünk, akik körülöttünk rengeteg félreértésre adtak alkalmat ... Ezt elismerem. DÉRY. Ti mindig úgy igyekeztek a bírálati szabadsággal élni, hogy ne vágjátok el magatok alatt a fát, azaz a további legális lehetőségeket. S volt egy korszak, amikor ez a megoldás az én lelkiismeretem számára már nem volt megfelelő. - Úgy gondolod, hogy a körülöttetek levő félreértéseket ti, népi írók, magatok el tudjátok oszlatni? ILLYÉS. Ez a tábor legfeljebb magyarázhatja, igyekezhet eloszlatni a félreértéseket és aggodalmat, de a döntést, a bírálatot az egész országnak kell kimondani. DÉRY. Rendkívül fontosnak tartom azt a kérdést, mennyiben változhat meg a kifejezési formánk azáltal, hogy most már kötetlenül beszélhetünk a szájunk íze szerint? ILLYÉS. A formák akkor bonyolultak, amikor a mondanivaló is bonyolult. Úgy látszik, hogy abban a percben, amikor az író mondanivalója világos, egyértelmű, egyszerű, akkor az irodalmi forma is egyszerű lesz. Amikor mi szürrealisták voltunk,