Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

re, az nála érthető. Bálint szereti az anyját, ugyanakkor a munkásosztállyal érez. DÉRY TIBOR. Ez Köpénéből vesz le. SZÁNTÓ MIKLÓS. Nehéz probléma ez, a vacsorán mindenki ellene van. Köpéné aggályát fejezze ki az, hogy elfordul és elkezd sírni. HORVAI ISTVÁN. Neki a sírás azt fejezi ki, hogy Köpéné előre tudja, mi lesz a tüntetés vége. NAGY MAGDA. Ez a rendezés dolga. A sírás azt jelenti, hogy Köpénéből sem vesz el és Bálint kételyeit is erősíti. DÉRY TIBOR. Meggondolandónak tartja, hogy Neiselné se legyen mellette. RÉVAI DEZSŐ. Neiselné ne legyen szegényebb, mint a regényben. DÉRY TIBOR. Nem tudja, hogy helyes-e, ha Peyer szájába adunk olyan szót, hogy csőcseléknek nevezi a tömeget. SZÁNTÓ MIKLÓS. A rendőrtiszttel való beszélgetésekor mondja ezt, ne a gyűlésen. Hogy kiderüljön, ő ebben a küzdelemben a rendőrök mellé áll. NONN GYÖRGY. Az utolsó jelenetben jobban kell lereagálnia a szeptemberi tüntetés hatását Bálintra. Hogy ez már más ember, mint ahogy a filmben indul. Csak az internacionálé éneklése utal erre. HORVAI ISTVÁN. A filmen előbb kellene exponálni, hogy Bálint kedvenc étele a granadirmars. Bálint mondja a végén, hogy talál ő még munkát és lesz még grenadirmars. Ez a grenadirmars a munkásosztály jobb életét jelentse itt. FÁBRY ZOLTÁN. Ismét felveti, hogy a tüntetés előtti Bálint-Brányik jelenetet azért tartja fontosnak, hogy Brányikot jobban bemutassák, s ábrázolják azt, hogy Bálintra milyen nagy hatással van. Ha ez nem lesz benne a könyvben, Bálint konfliktusa könnyen egzisztenciális konfliktussá válik. Bálint már a tüntetés előtt egy megrázóan nagy, érzelmileg megragadó esemény hatása alatt váljon lázadóvá és így vegyen részt a tüntetésen. így Brányik kevéssé válik szempontemberré. DÉRY TIBOR. Nem fogadja el Fábry elvtársnak ezt az aggályát, de még egyszer megvizsgzálja ezt a javaslatot. Vállalja, hogy a jegyzőkönyv megkapása után egy héten belül átjavítja a könyvet.