Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

Jegyzőkönyv a Népművelési Minisztériumban 1953. június 25-én megtartott Dramaturgiai Tanács üléséről Tárgy: Déry Tibor Felelet című forgatókönyve (részletek) Kiadatlan. - Sokszorosított gépirata a PIM Déry-hagyatékának 72., Felelet-vita, írások D.T.-ról, önéletrajzok, előadások kézirattári egységében. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a magasszintű értekezletnek, amelyet Nonn György*, Révai József első miniszterhelyettese vezetett, már első hozzászólásából kiderült, hogy a napirenden nem egy, hanem két forgatókönyv megvitatása szerepel. A filmgyár - hivatalosan: a Magyar Filmgyártó N. V. - ugyanis Fabry Zoltánt (1917-1994) is megbízta egy forgatókönyv megírásával, s a megbeszélés résztvevői a Felelet megfilmesítésnek két változatát vehették kezükbe. Másrészről ugyancsak már az első hozzászólótól, Gellért Endrétől (1914-1960), a Nemzeti Színház főrendezőjétől azt is megtudhatjuk, hogy a meghívón a két terv ellenére mégis elsősorban Déry szövegének a megvitatására kapott! kaptak felszólítást. Miért volt szükség erre az értekezletre? - merülhet fel a mai olvasóban. A két forgatókönyv ügyét miért nem a filmgyár Központi Dramaturgiája vitatta meg? Miért kellett magasabb szintre, a minisztérium Dramaturgiai Tanácsa elé vinni, amely a filmesek mellett ugyanolyan arányban adott helyet a színház képviselőinek is? - Kovács Andrásnak (1925-), a Dramaturgia egykori vezetőjének szóbeli közlése szerint Fábty elégedetlen volt Déry forgatókönyvével és a filmet a maga ízlése szerint szerette volna megvalósítani, s ehhez remélt támogatást a magasabb testülettől. Ugyanakkor a Felelet-vita rossz tapasztalatára emlékezve, az ülés résztvevői szerették volna, ha a megbeszélés nem sérti Déry önérzetét, s az önként ajánlja fel a forgatókönyv kompromisszumus átalakítását. A megbeszélés azonban nem teljesen az elgondoltak szerint valósult meg. A Tanács színházi tagjai: a már említett Gellért Endre, Major * Nonn György (1918-) jogász; 1946-tól a MAD1SZ főtitkára, 1949-től az MDP megyei titkára, majd népművelési miniszterhelyettes, 1956-1957-bcn legfőbb ügyész, 1957-től az MSZMP kiadójának irodalmi vezetője, később igazgatója. Konspirációs okokból egy időben egy n-ncl írta a nevet. 349