Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

Elöljáróság tábláját a kapu fölött. Leszegett fejjel, szemét földre szegezve hosszú léptekkel továbbmegy. Hirtelen megáll, mind a két kezével hátrébb simítja a kendőt arcából, hoszasan maga elé néz. Újra elindul. Továbbmentében egy eldobott gyufaskatulyát pillant meg a földön. Felemeli, megrázza, zörög-e, majd kinyitja, s bár üres, zsebre teszi. Valaki véletlenül meglöki, megfordul s hosszan, szórakozottan utána bámul. 5. kép. Újra a Bihari út 12. előtt. Józsi a bútorok között áll, Rózsival beszélget, hátuk mögött nagy utcai teherforgalom, a vasúti sínen egy mozdony tolat. JÓZSI savanyúan fintorogva körülnéz. Az ántikrisztusát, ez ám a príma, szellős, világos, összkomfortos lakás. Aztán mennyi házbért fizettek ezért? Rózsi behúzza a nyakát, nevet. JÓZSI. A sógorasszony meg hol van? RÓZSI. A mama? Józsi int, hogy az. RÓZSI. Az elöljáróságra ment, Józsi bácsi. JÓZSI elindul. Mondd meg neki, fiam, hogy estére eljövök, süssön ki nekem is jó kis kövér kacsát ... ekkorát mutatja ... mert én azt szokok vacsorázni. Mire Józsi kifordul a kapun, s Rózsi, aki kikísérte, visszaér, Köpéné a belső, második udvar felől jövet, megáll Icu ágya mellett. RÓZSI. Jaj mama, épp most járt itt Józsi bácsi ... Fussak utána? KÖPÉNÉ mozdulatlanul, mereven nézi az utcát, amerre a kislány kinyújtott karja mutat, nem felel a gyereknek. Majd hirtelen mozdulattal visszafordul, kirántja az ágyból Icut, veri. Mész ki az ágyból, te rongy! Az idegen gyerekek ijedten hátrarebbennek, az egyik kislány elszalad. Rózsi habozva, de bátran a síró Icu felé indul. KÖPÉNÉ. Megvert veletek is az Isten! Az idegen gyerekek felé. Takarodjatok innét! A gyerekek még hátrább húzódnak, de nem mennek el. Fentről, az I. emeleti folyosóról egy fiatal asszony a folyosó rácsán áthajolva: Köpe néni! Az asszony felnéz. I. EMELETI ASSZONY. Végzett valamit? KÖPÉNÉ vállat von, nem felel. Az asztalon megpillantja a fazék krumplit, odamegy, felemeli, nézi. Ez meg honnét van? RÓZSI. Takács néni hozta le kölcsönbe. KÖPÉNÉ. Vidd neki vissza! RÓZSI. De mama ... KÖPÉNÉ. Vidd vissza, azt mondtam. A kép csak az asszony kezét mutatja, mely megfogja az asztalon álló krumplibabát, s fejjel előre a fazékba dobja. A fazék mögött Köpéné felfedezi a tányért, a két kanál zsírral.