Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

ICU az ágyban diadalmasan. Én meg csak nézem! Egy rendőr sétál el az utcán, a kerítés mellett. Megáll, nézi a kirakott bútorokat, beszól: Hát ez meg micsoda, gyerekek? RÓZSI feléje néz, majd rögtön hátat fordít neki. Hátrafelé hetykén. Láthassa! RENDŐR néz. Mit csináltok ti itt? RÓZSI hátrafelé kurtán. Lakunk. ICU elégedetten. Lakunk, őrmester úr! A rendőr láttán az udvarról a sok gyerek szétszéled, eloldalognak vagy elfutnak. Az udvar hirtelen kiürül. Néhány bátrabb, kíváncsibb fiú, leány azonban közelebb húzódott. A rendőr noteszébe jegyezget. A lencse felfut a házfalra, a „szoba" mögé. Három ablakban megjelenik egy-egy nő: az egyik, egy nagy, kövér asszony, szélesen a párkányra könyököl, úgy figyel le, egy másik csak féltesttel áll ki az ablakba, félszemével leselkedik, a harmadik takarítást tettet, az ablakot törölgetni. Eközben a rendőr továbbáll. Két fiú, 10-12 éves, s egy kislány azok közül, akik az előbb kíváncsian közelebb jöttek, bemennek a „szobába". RÓZSI csípőre tett kézzel. Aztán nem tudtok kopogni? 1. FIÚ gúnyosan nevet. Minek? 1. VENDÉGKISLÁNY. Úgy szokás. 1. FIÚ zsebre tett kézzel. Nálunk nem. 2. FIÚ. Ez nem is szoba! 1. FIÚ. Persze, hogy nem szoba! Néhány pillanatnyi néma csend, a gyerekek egymásra néznek. Az ágyban ülő Icunak hirtelen elered a könnye, hangtalanul sír. I. FIÚ. Persze, hogy nem szoba. Marhák, ki vagytok rúgva az utcára! Fejük fölött, a második emeleti gang sarkában megjelenik egy nagyobb, 14 év forma fiú, leszól: Kuss! Az arcok felnéznek rá. II. EMELETI FIÚ. Ne avatkozz be más dolgába! Meg vagyok értve? Lentről az I. fiú dacosan, némán visszanéz rá. II. EMELETI FIÚ. Te Rózsi, Bálint hova ment? RÓZSI. Munkáért. Angyalföldre. II. EMELETI FIÚ. Mikor? RÓZSI. Már kora hajnalban. II. EMELETI FIÚ. Akkor még nem is tudja, hogy kitették az utcára? Lent. I. FIÚ diadalmasan. Pitypalaty! Az utcára? II. EMELETI FIÚ. Kuss! RÓZSI. Azt még nem tudja, csak azt, hogy a háziúr ügyvéddel írt. II. EMELETI FIÚ. Az anyád meg hol van? 4. kép. Köpéné, gondtól, nyomortól megtöretett, korán elhervasztott munkásasszony, kilép az Elöljáróság kapuján. Megfordul, néhány pillanatig merően nézi az