Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1952

jelleme nem állta meg a próbát. A szerelmes Juli - aki természetesen valóban szerel­mes volt a szónak egész bonyolult jelentésében - öncsalással vétkezett: elhitette ma­gával, hogy nemcsak a maga, hanem a párt számára is meg tudja hódítani a tanárt. Bűnét nyomon követi a szigorú büntetés. Érdekes tünet, hogy bírálóim közül senki sem vette észre a párt kivételesen fontos társadalomalakító szerepét ebben a szerel­mi történetben. Noha a képviseletében fellépő Brányik csak néhány oldalon szerepel, ez a kis jelenet valójában a központja az egész Nagy Júlia-Farkas Zénó szerelemnek. Epikai középpontja, mert lezárja a növekedő szerelem korszakát s elindítja a szere­lem bomlását. Intellektuális középpontja, mert megfogalmazza a történet tanulságát. Erkölcsi középpontja, mert széket ül Nagy Júlia fölött, kimondja, s végrehajtja az íté­letet. Ha bírálóimnak volna szemük a szerény eszközökre, akkor talán jobban meg­értették volna azt az írói ökonómiát, mely ezzel a terjedelmében kicsiny, de politikai súlyában az egész regényre perdöntőén fontos jelenettel előkészíti a párt jövendő szereplését. (Mint ahogy Brányikot is a két kötet során fokozatosan készítem elő későbbi szerepére.) „Déry könyvének legnagyobb hiányossága - írja még Veres -, hogy egyetlen női alakja sem válhatik emberi ideállá." Ez is elvont állítás, melynek tárgyi bizonyításá­val adós maradt. Mi az az emberi ideál Veres szerint? Az anyatípus, vagy a feleség­típus, vagy a dolgozó nő típusa. Vagy a mindhárom együtt? Mi volt a női eszmény­kép a polgári társadalomban, s mi a ma társadalmában? Melyiket követeli rajtam Ve­res? Az Anna Kareninában ki az ideál Veres szerint: Anna, aki csal, megbukik s ön­gyilkos lesz? Kitty mennyiben válhat ideállá? Levinnel való szerelme tiszta és üdítő, de ő maga mivel érdemli ki, hogy női eszményképpé váljék? Levinhez nem ér fel sem észben, sem szenvedélyben, sem erkölcsi nagyságban. Vagy a megadóan szenvedő, passzív Dolly volna az ideál? Minek az ideálja? ... Veresnek ezzel a mér­tékével mérve az Anna Karenina is rossz regény. Megdöbbentő számomra, hogy az országnak egyik legnagyobb írója ilyen felüle­tesen olvas, gondolkodik s ilyen elhamarkodottan ítél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom