Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. május 20
1957 egyébként Darvas írószövetségi önkritikájára, ahol elismerte, hogy rosszul vitte a dolgokat. KÉRDÉS. Beszédének befejező részében az ifjúsághoz szól. „Arra kérem a fiatalokat, a magyar ifjúságot, ne feledkezzék meg elődjéről, a márciusi ifjúságról. 48-as ifjúságnak szoktuk nevezni. Azt szeretném, ha volna egy 56-os ifjúságunk is, amely a nemzet segítségére lenne a jövő [megjhódításában.” Ezt hogyan értékeli? FELELET. Az októberi események fényében ezek a mondatok más értelmet kaptak, mint amelyet 1956. júniusban viseltek. Ma úgy festhet, mintha valamilyen 1848- hoz hasonló szabadságharcra vagy felkelésre gondoltam volna. A leghatározottabban állítom, hogy erről szó sincs. Én az ifjúságot léhának, könnyelműnek, a nemzeti élet iránt közömbösnek tartottam, s arra szólítottam fel őket, hogy hasonlóan az 1848-as márciusi ifjakhoz, vegyenek részt a nép legégetőbb kérdéseinek megoldásában. Gondoltam itt elsősorban a XX. kongresszus határozatainak megvalósítására és arra, hogy ők is küzdjenek a személyi kultusz, magyarul: a zsarnokság maradványai ellen. KÉRDÉS. Véleménye szerint, mennyire fogadta meg az Ön felszólítását az ifjúság? FELELET. Én ezt nem tudom megítélni, mert nem tapasztaltam felszólításomnak semmi külső látszatát. KÉRDÉS. Ön az ellenforradalom idején tett rádiónyilatkozatában ilyen kifejezést használt az ifjúságról: „október 23-án felállt és helyreütötte a nemzet becsületét”. „Úgy, ahogy kértem és kívántam és reméltem: 48 ifjúsága után most támadt a hazának egy 56-os ifjúsága is.” Milyen összefüggést lát Ön a Petőfi Körben tett felszólalása befejező része és az idézett rádiónyilatkozat között? FELELET. A Petőfi Körben tett hozzászólásom befejező részére való utalás az általam 1956. október 28-án írt rádiónyilatkozat idézett részében szándékos, mert a rádiónyilatkozatban megállapítottam, hogy az ifjúság valóban úgy viselkedett, ahogy reméltem. Hisz ekkor, október 28-án az volt a véleményem, hogy az ifjúság lényegében forradalmi, szocialista érzésű. Kérem, én egyéb összefüggést nem látok a beszéd és a nyilatkozat között. KÉRDÉS. Tegyen vallomást arról, hogy Petőfi-köri beszédének melyik részeit tartja lázításnak? FELELET. Ami a második csoportot illeti, az ún. lázítást, amelyről rádiónyilatkozatomban beszéltem, azt Petőfi-köri beszédemnek három kitételére alkalmazom. Hozzáteszem, hogy természetesen nem erőszak alkalmazására gondoltam, hanem a rendszeren belül — ahogy azt a beszédben többször hangsúlyoztam - felmerült súlyos hibák elleni küzdelemre. Részletezve: a beszédem 2. oldalán használok egy olyan kitételt, hogy „ameddig a hibákat szóban s főképp gyakorlatban megtestesítő személyek helyükön maradnak, addig a politikai bírálatnak az a dolga, hogy a lehető leggyorsabban távozásra bírja őket”. Mai megállapításom szerint ez a mondat igen éles, de itt is nyilvánvaló, hogy amikor a politikai bírálat szavakat használom, elvi küzdelemre gondolok és nem erőszakos cselekményekre. 84
