Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - Az óriás (1976)
cAx. áriái nem káromkodok, senkibe bele nem kötök, egy piszkos szót nem veszek a szájamra. Ugye nem fél tőlem? JULI. De. Nagyon félek. ÓRIÁS feláll. Akkor elmegyek. JULI. Várjon! Ha bebizonyítja, hogy nincs miért félnem magától, akkor nem fogok. ÓRIÁS komoran. Hogy lehet ezt bebizonyítani? JULI. Úgy, hogy maga ide tartja az arcát, s én egy iszonyú nyaklevest kenek le magának, maga pedig becsszavát adja, hogy nem fog bántani. ÓRIÁS fejcsóválva. S utána nem fog félni? JULI. Akkor nem. ÓRIÁS. Soha többé? JULI. Soha. De igazában nem fog bántani? ÓRIÁS. Becsületszavamra. JULI izgalmában nyel. Nem fog agyonütni? Szétnyomni, mint egy poloskát? Jaj, nem merem megtenni. ÓRIÁS Juli elé nyújtja arcát, szemét behunyja. Tegye! JULI teljes erejéből pofon vágja. Jaj! Fájt? A csattanás hallatára a járókelők közül többen hátrafordulnak, egy öregasszony ijedtében futni kezd. ÓRIÁS. Nem fájt. Juli hirtelen lábujjhegyre állt, átöleli óriás nyakát, megcsókolja. 12. kép. Óriási faraktár a Duna partján. Juli a magas deszkamáglyák között fut. Fü- työrészik. Egy kis kunyhó elé ér, amely előtt deszkákon az öreg, süket Fecske bácsi, az éjjeliőr napozik, behunyt szemmel, üres pipával szájában. JULI. Hu! Fecske nem hallja. JULI. Hu! FECSKE. Nem értem. Mit mondtál? JULI. Azt mondtam, hogy vesse le az ingét, Fecske bácsi. Nagymosás van. Kimosom a Fakutya másik ingét, hát a magáét is egy füst alatt. FECSKE. Nem kell. Minek azt annyit mosni. A múltkor már kimosta. JULI. Áprilisban. Gyerünk, Fecske bácsi, ne alkudozzék, mert lerántom magáról. FECSKE. Mit mond? Nem kell ezt annyit mosni; elfoszlik a szála. JULI. Ha nem veti le, nem kap ebédet. Fecske a fején át lehúzza az ingét. De a pipája megakad az ing egyik lyukában. Fecske fejét nem bírja kiszabadítani. FECSKE. Mi történt? Miért nem jön le ez a cafat? Maga fogja, Juli kisasszony? JULI. Persze, hogy én. FECSKE. Nem hallom, hogy mit mond. Engedje el! Ráütök a kezére. Az egyik famáglya mögül kilép egy magas, fehér szakállas aggastyán,------534-------
