Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - Függelék (filmforgatókönyvek) Szerelem (1964-1967)
rSzerelem LUCA. S akkor a tükörből látta, hogy a háta mögött Gyuri meg-megráncigálja a törülközőt, és kikukkant rajta. 17. kép. Öregasszony szobája. Az Öregasszony, hogy kényelmesebben nevethessen, kiakasztja a protézist a szájából, és beteszi az éjjeliszekrényen álló vizespohárba. ÖREGASSZONY. Igen, kukkantott ... Kukkantott és röhögött. LUCA. János pedig ... ÖREGASSZONY csendesen. János pedig csak feküdt a falnak fordulva, s meg sem mozdult szegényke. Luca kíváncsian figyeli az Öregasszonyt. LUCA. Mert már kisgyerek korában olyan becsületes volt, igaz? ÖREGASSZONY lassan, határozottan. Igen, nagyon becsületes ember ... menyére néz .... Dumme Gans, maga azt hiszi, nem látom, hogy jobban emlékszik, mint én? Igenis, már akkor olyan becsületes volt ... ezt akarta hallani maga? LUCA halkan. Egy nyavalyát! 18. kép. Az Öregasszony egy darazsat figyel, mely az éjjeliszekrényen álló árvácskacsokor fölött köröz, nyakát nyújtogatva félrefordított fejjel nézi, majd felkönyököl, orrára ülteti szemüvegét, a szája is egy kissé elnyílik izgalmában. Elfárad, visszaereszkedik vánkosai közé, leveszi szemüvegét. ÖREGASSZONY. Maga szereti Jánost? LUCA. Egy nyavalyát! Az Öregasszony méltatlankodva összeráncolja homlokát. ÖREGASSZONY rekedten. Jól van, most maga ne vicceljen, mert én komolyan beszélem. Ha szereti János, akkor majd mondja meg neki, ha hazajön Amerikából, hogy nem kell olyan nagyon önfejesnek lenni. LUCA kíváncsian. Miért, mama? ÖREGASSZONY maga elé néz. Nem baj, csak mondjon meg neki. LUCA. De miért, mama? Öregasszony nem felel, újra felemeli fejét, az árvacskacsokrot figyeli a darázzsal, egy ideig nézi, ismét visszaejti a fejét. Premier plánban az árvácskacsokor a darázzsal. Ez alatt hallani az Öregasszony hangját. ÖREGASSZONY rekedten. Egyszer én figyeltem ilyen darázs. Az is így zugicsált, ilyen sárga árvácskák fölött, aztán leült az egyikre, s mert nagyon nehéz volt, az árvácska gyorsan átfordította fejét, s mélyen lehajolt a föld felé. Tetszik tudni, ha nem hajolt volna meg, akkor talán eltört volna a ... hogyishívják ... a gerince. LUCA. Ezt mondjam meg Jánosnak? ÖREGASSZONY. Ezt. LUCA. Előbb kellett volna. ÖREGASSZONY. Mit mond maga? 434
