Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Elbeszélés
1957- Mi ütött ma magába, János? - mondta az asszony, s finom, mozgékony kis arca megdöbbenve meredt a tanárra, akinek az ablaknál álló hosszú magas, sötét alakja mintha el akarta volna állni a beáramló tavaszi boldogság útját. - Miért haragszik rám?- Én magára nem tudok haragudni, Magda - mondta a tanár kisvártatva. - De felejteni sem tudok. Amikor Tamás megszületett, hetekig ..: mit! Hónapokig könyörögtem magának, hogy váljon el Károlytól.- Orog vagyok már, János Pedig ideje volna - mondta az asszony, a szeme hirtelen könnybelábadt: - Öreg vagyok én már, János. A tanár elsápadt. - Amikor Tamás megszületett, még nem volt öreg.- Ahhoz öreg voltam - mondta az asszony -, hogy Károlytól elváljak, s új életet kezdjek magával.- Ez sem igaz - mondta a tanár. - De mi értelme lett volna belátom, semmi értelme nem lett volna a maga számára, hogy egy öregembert egy másik öregemberre feJ- eocréljon cseréljen fel.- Miért bánt, János? - kérdezte az asszony.- Nem bántom - mondta a tanár. - Magának mindig s mindenben igaza van. A boldogság unalmas dolog, s nem emberhez méltó állapot.- Maga tudja - mondta az asszony, sa nagy fekete özeméből csorogtak a könnyek szeme könnybe lábadt -, hogy amikor Tamás megszületett, én magát jobban szerettem Károlynál.- Azért maradt vele - mondta a tanár.- Azért maradtam vele, amiért feleségül is őhozzá mentem, s nem magához - mondta az asszony. Mert mi ketten-oom illünk egymáshoz.- Tudom - mondta a tanár.- Huszonkét éve tudja - mondta az asszony hangosan sírva s mégsem tud megbocsátani bocsátja meg nekem.- Mert az ember nem tud megbocsátani annak, akinek igaza van - mondta a tanár. - Maga Károllyal ... öhöm ... jobban él, mint ahogy velem élt volna.- Igen, János - mondta az asszony.- Maga velem nem tudott volna megmaradni harminc évig.- Nem, János - mondta az asszony. - De annak csak én lettem volna az oka.- Mindegy - mondta a tanár. - Mindegy, hogy ki lett volna az oka. De a hibás esak mindenesetre én voltam vagyok, mert többre törtem, mint amennyi megilletett. Ha az ember nem tudja leszállítani vágyait azokhoz, melyeket elérünk A boldogság titka nem az, hogy olyan eredményeket érjünk el, melyek kielégítik vágyainkat, hanem ... öhöm ... hogy vágyainkat tudjak leszállítsuk eredményeinkhez. Azért gyalázzam-a napot, mert nem Engem csak alacsony vágyak illettek volna meg.- Hagyja abba, János! - mondta az asszony. A tanár ránézett összevissza árkolt arcával. - Azért gyalázzam a napot, mert nem tudok vele cigarettára gyújtani?- Én Károly után ma is magát szeretem a legjobban a világon - mondta az asszony. 313
