Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Elbeszélés
1957 hogy intelligenciám nem marad alatta az átlagember értelmi képességeinek.- Tényleg? - kérdezte Elza.- Nem csodálom, hogy kételkedik benne - mondta Tamás. Elza nyugodtan mosolyogva nézte.- Nos? - mondta egy idő múlva. Tamás ránézett. - Mire vár most feleletet, Elzike?- Maga nagyon feledékeny - mondta a lány. Tamás rémülten törte a fejét: sehogy sem jutott eszébe, milyen válasszal maradt a lánynak adósa, ellenkezőleg, úgy emlékezett, hogy Elza nem felelt még arra a kérdésére, hogy miért találkozhatnak csak oly ritkán, egyhetes időközökben. Egy pincér jött az asztalukhoz. - Mit tetőzik parancsolni?- Mit parancsol, Elzike?- Feketét.- Talán egy tortát hozzá?- Csokoládé-, puncs- és dobostorta - mondta a pincér.- Etee Nem kérek - mondta Elza fenséges nyugalommal. Tamás imádta a puncstortát, de nem mert magának rendelni, amikef ha imádottja csak gyalogosan issza a feketét. - Szóval gyakrabban szeretne velem találkozni? — kérdezte Elza nyugodt mosolyával, s komoly, meggondolt megbízható, nyílt tekintetét, mely olyan hatással volt az emberre, mint egy férfias kézszorítás, a diák arcára irányította. - Miért?- Hát kell azt magyarázni? - dadogta Tamás. - Ha nem tudnám oly biztosan, hogy milyen idegen magától minden kacérkodás, akkor ...- Akkor? - kérdezte a lány. A pincér elhozta a két feketét, letette az asztalra, melléje egy tálcát négy pohár vízzel. Másik kezében egy égésé fél puncstortát egyensúlyozott, de az a szomszéd asztalnak volt szánva. Tamás vágyakozva követte pillantásával, a nyál összefutott a szájában. A lányra nézett. - Nem akar mégis egy puncstortát? - kérdezte reménykedve. No feszítsen kínpadra, Eteiko! Tette hozzá gyorsa»:- Nem - mondta a lány Elza (hajthatatlnnul). Tamás elpirult. - Bocsánat —mondta.- Nem akarok elhízni - mondta Elza. - 68 kiló vagyok, az épp megfelel a magasságomnak, ennél egy dekával se legyen több. Amúgy is hajlamom van a hízásra, tudja, s félős, hogy ha egyszer asszony leszek, szét fogok menni, hát nagyon kell vigyáznom magamra, nehogy azogóny boldogult édesanyámra üssek, aki 90 kilóig vitte fel szegény. Amióta irodába járok, azóta teniszezni sincs időm.- Jól játszelt játszik? — kérdezte Tamás (szórakozottan).- Nem - mondta Elza. - Nagyon gyengén.- Milyen csodálatos lány maga - mondta Tamás. - Nőben még nem láttam ennyi őszinteséget és önismeretet, de még férfiban is ritkán.- Tényleg? - kérdezte Elza.- Miért nem lehetünk többet együtt - mondta Tamás fellelkesedve s miért kell 251
