Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek
1957 Erdeit, az írószövetség főtitkárát, hogy ne engedjenek be mindenkit a szövetségbe, sőt Szirmai személyére még külön is felhívtam a figyelmét, mivel Szirmai nem keltett jó benyomást bennem. A november 12-i írószövetségi elnökségi nyilatkozat meghozatalában nem vettem részt, mivel ezen az elnökségi ülésen nem voltam jelen. TANÁCSVEZETŐ ismerteti a Magyar írók Szövetségének levelét a nagybudapesti munkástanácshoz (Nyomozati [Iratok] 5. kötet 57. oldaltól 60. oldalig). VÁDLOTT. Az akkori időkben egyetértettem a levél tartalmával, ma teljesen rossznak tartom több okból. TANÁCSVEZETŐ felmutatja a levél kéziratát. VÁDLOTT. A kéziratot Háy Gyula készítette. A kéziratba én nem javítottam bele. A bevezető mondat Örkény javaslata volt és valószínű, hogy Örkény kezdeményezte az egyéb javításokat is. Ezek a javítások azonban csak stiláris javítások voltak. A levelet, úgy emlékszem, a szakszervezetnek, a központi munkástanácsnak, valamint Kádár és Münnich elvtársaknak küldtük el. A levél tartalmára vonatkozóan előadom, hogy hamis okoskodás vagy a helyzet nem ismerete lehetett az oka annak, hogy a levél szövege ilyen formában elkészülhetett. A levél panaszkodik arról, hogy az írók nem kapnak megszólalási lehetőséget. Ezt ma már természetesnek tartom. A kormánynak nyilvánvaló az volt a célja, hogy elfojtsa a káros ellenforradalmi hangokat, s ezért korlátozta a megszólalási lehetőséget. A levél másik része a forradalom és ellenforradalom kérdéséről beszél és túlzásnak tartja az ellenforradalom kihangsúlyozását. Ennek a valósághoz semmi köze sincs, hiszen az akkori időkben még csak ellenforradalmi jellegről volt szó és nem ellenforradalomról. A levél beszél arról, hogy Kádár János sokszor átértékeli az álláspontját. Sokszor gondoltam arra, hogy ha Kádár téved, akkor mi miért nem tévedhetünk? Ma az az álláspontom, hogy Kádárnál nem olyan tévedésről van szó, mint nálunk. Neki is csak apránként jutottak tudomására az adatok, amelyek alapján elvégezte a helyzetanalízist. Ma már látom, hogy nálunk viszont az volt a baj, hogy mi helytelenül végeztük ezt a helyzetanalízist s nem jöttünk rá, hogy az eseményeknek semmi közük a forradalomhoz. A levél beszél arról, hogy a néptől idegen kormány összeütközésbe kerül az irodalommal. Véleményem szerint azt, hogy egy kormány idegen a néptől, nem azon mérjük le, hogy milyen kapcsolata van az irodalommal. Az irodalom a történelem folyamán mindig a nemzet akaratát fejezi ki. De vannak olyan esetek, amikor az írók tévednek, és ilyen eset volt 1956 októbere. Krisna Menonnal történő megbeszélésemre vonatkozóan a következőket tudom előadni. Az írószövetség elnökségi ülésén értesültem arról, hogy Menontól értesítés jött, miszerint szeretne megismerkedni a magyar írókkal. TANÁCS VEZETŐ ismerteti a Nyomozati [Iratok] 4. kötet 265. oldal elfekvő (sic!) erre vonatkozó elnökségi határozatot. VÁDLOTT. December 4-én a margitszigeti nagyszállóban meg is jelentünk a találkozón, Tamási Áron, Képes Géza, Örkény és én vettem részt ebben. A kiválogatás198
