Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek
1957 Budára, feleségem, én, Tamási Áron és Jankovich Ferenc. Eljutottunk a Kossuth Lajos hídhoz, az zárva volt. Elmentem egy pesti ismerősömhöz, Réz Pálhoz. Október 24-én az MDP központi épületében nem voltam. 24-én éjjel Réz Páléknál tartózkodtam. Másnap megnyitották a hidat, kocsit kértem egyik ismerősömtől és azzal hazamentem. Október 25-én gyalog mentem az írószövetségbe. Ott értesültünk a Parlamentben történtekről. Oda akartunk menni, de az összes mellékutca le volt zárva. Ott töltöttük az éjszakát egy ismerősnél. Október 26-i kiáltvány megszövegezésében emlékezetem szerint nem vettem részt. Azonban mindenképpen egyetértettem vele. TANÁCSVEZETŐ felmutatja és ismerteti a Nyomozati Iratok 4. kötetének 239. oldalán és az 5. kötet 217. oldalán lévő október 26-i írószövetségi kiáltványt. VÁDLOTT. Ez az a kiáltvány. TANÁCSVEZETŐ. Október 26-án született egy másik kiáltvány is, ez hogyan keletkezett? VÁDLOTT. Október 26-án hazafelé menve egy akasztott embert pillantottam meg a Körút sarkán. Felhívtam Tamási Áront. Elhatároztam, hogy az atrocitások ellen fel kell képni, hogy másokat is felhívtam volna, arra már nem emlékszem. Úgy emlékszem, hogy a második felhívás nem 26-án, hanem 27-én kelt. Fábián Zoltán fogalmazta meg, de ez nekem nem tetszett, ezért átjavottam és ehhez kértem a többi aláíró írótársam beleegyezését. Arról nem hallottam, hogy lincselések folynak, és hogy reklamálták volna, miért nem lépünk fel ellene. TANÁCSVEZETŐ ismerteti a Nyomozati Iratok 4. kötet 243. oldalán és az 5. kötet 227. oldalán lévő felhívást, amely a Magyar Honvédben és az Irodalmi Újságban november 2-án jelent meg. VÁDLOTT felmutatásra megállapítja, hogy a felmutatott felhívás tőle származik, az ő és társai aláírásával van ellátva. TANÁCSVEZETŐ. Mi a véleménye az akkori atrocitásokról? VÁDLOTT. A nagy népmegmozdulásokban mindig vannak kilengések. Látni csak egy kivégzett embert láttam, de feltételezhettem, hogy több is van Budapesten. TANÁCSVEZETŐ. Nem vette észre, hogy ez az úgynevezett „forradalom” erkölcsi tisztaságát megsérti? VÁDLOTT. Ekkor úgy láttam, hogy a betört kirakatokat nem bántják, ezért véltem az erkölcsi tisztaságot. TANÁCSVEZETŐ. Könyvégetést nem látott? VÁDLOTT. De láttam. Az akkori felfogásom az volt, hogy népmozgalomban mindig szennyeskezű emberek is részt vesznek óhatatlanul. TANÁCSVEZETŐ. Értesült október 24-én a statáriumról? VÁDLOTT. Erről az volt a véleményem, hogy ez még csak jobban felbőszíti a tömeget. TANÁCSVEZETŐ. Kormányváltozásról mi volt a véleménye? VÁDLOTT. Örültem Nagy Imre kormányelnökké választásának, de a többi tag 192
