Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek
1957 TANÁCSVEZETŐ. A márciusi ifjúság forradalmi ifjúság volt és új társadalmi rendszert akart létrehozni. Ön 1956-ban milyen új társadalmi rend forradalmi ifjúságát akarta? VÁDLOTT. Tettre kész, a hibákat kijavítani akaró ifjúságra gondoltam, amikor beszédemet befejeztem. TANÁCSVEZETŐ. Nem észlelte, hogy a reakciósok örülnek a maga beszédének? VÁDLOTT. Nem, mert nem volt reakciós ismerősöm. A pártból való kizárásom jogosnak tartom. Nagy Imrével való beszélgetésem a múlt év nyarán volt. TANÁCSVEZETŐ ismerteti a vádlottnak a Nyomozati Iratok IV kötetének 237. oldalon lévő levelét Nagy Imréhez. VÁDLOTT. Ez volt az az este, amikor Nagy Imréék, Losonczyné és Karczagiék voltak nálunk. Nagy Imre együtt dolgozhatik-e az akkori vezetőséggel vagy sem, ez volt beszélgetésünk lényege. Ezen én megbántódtam, ezért az amúgy is ritka politikai szereplésem abbahagytam. A levél után pár nap múlva Nagy Imre eljött, ott volt Méray is és formálisan bocsánatot kért tőlem. A külföldi utazásom nincs összefüggésben ezzel a kérdéssel. Október 22-én jöttem vissza külföldről. Október 23-án az írószövetségből telefonáltak, hogy az elnökségi ülésre menjek be. Szeptemberben távollétemben választottak be az írószövetség elnökségi tanácsába. TANÁCSVEZETŐ. 1955-ben Ön azt mondta, hogy az írószövetségbe addig nem lép be, amíg rehabilitációt nem kap: mégis a rehabilitáció nélkül is visszament az író- szövetségbe. VÁDLOTT. Ez következetlenség volt tőlem. TANÁCSVEZETŐ. Az írószövetséget ekkor a kommunista párt befolyása alatt állónak vagy azzal szembenállónak látta-e? VÁDLOTT. Én nem hiszem, hogy az írószövetséget a kommunista párttal szembenállónak láttam volna. Külföldön tartózkodásom idején magyar íróval nem leveleztem, magyar újságot nem olvastam, nem tudtam a Rajk-temetésről, az ott elhangzott beszédekről. Úgy mondhatom, teljesen tájékozatlanul jöttem haza, jólesett, hogy beválasztottak az elnökségi tanácsba. TANÁCSVEZETŐ elrendeli a Nyomozati Iratok IV kötetének 238. oldalán lévő magyar írók kiáltványát. TANÁCSVEZETŐ. Önnek ennek megszövegezésében milyen szerepe volt? VÁDLOTT. Ezt egy vita előzte meg, melyen én a bér- és normarendszer kérdéséhez szóltam hozzá. Ezzel akkor egyetértettem, ezért ebben bűnösnek érzem magam. TANÁCSVEZETŐ. Az 1956. júniusi párthatározat kimondta, hogy hogyan kell a XX. Kongresszus szellemében eljárni, az írók határozatát és ezt a párthatározatot hasonlónak tartotta? VÁDLOTT. Nem találtam hasonlónak, de ahogy nekem akkor mondták és tapasztalhattam, nehéznek bizonyult a júniusi párthatározat végrehajtása. A kettőt azonban egyáltalán nem lehetett egy napon említeni. Nekem az emlékezőtehetségem már másfél évre nem nyúlik vissza. TANÁCSVEZETŐ. Tud-e arról, hogy árleszállítás, béremelés, nyugdíjrendezés, 190
